2011. december 12., hétfő

Gyümölcsfa ültetési tanácsok

Ültetési időszak:

Az ültetési időszak szabadgyökerű gyümölcsfáknál, az őszi levélhullástól a fagyok beálltáig, illetve tavasszal a fagyok elmúltától rügyfakadásig terjed. Az őszi ültetés a legkedvezőbb, mert amikor a facsemete eldobva leveleit téli álomba merül, akkor leáll a nedvkeringés. Ilyenkor télen gyökeresedik és tavaszra már újult erővel növekedhet, míg a tavaszi ültetésű fáknak nemcsak a gyökeresedésre, de a kihajtásra is rögtön energiát kell fordítaniuk.
Ültetés előtt gyökérzet metszése:
Ültetés előtt minden főbb gyökeret visszavágunk. A metsz lap mindig sima felületű legyen, és lefelé nézzen. Legfeljebb 2-3 cm-t vágjunk le! A hajszálgyökereket ne vágjuk vissza, ne ritkítsuk meg! Általában arra törekedjünk, hogy minél hosszabb gyökérzetű oltványt ültessünk. A növény gyökere kényelmesen beleférjen az ültető gödörbe.

Az ültető gödör kialakítása:
A talaj előkészítése, trágyázása, ültető gödör kiásása már az ültetést megelőzően is megtörténhet. Az ültető gödör kb. 60x80 vagy 80x80 cm nagyságú és 60-80cm mély legyen.

Az oltványok kezelése:
Az oltványokat ültetés előtt érdemes vízbe állítani. A fák gyökere minél kevesebb időt töltsön a levegőn, védjük az erős széltől és a naptól is. Ha az autón kívül kell szállítanunk, alaposan csomagoljuk be, nehogy megfagyjon!
Talaj előkészítés:
Az ültető gödörbe csak érett trágyát tegyünk, mert a nem érett trágya, bomló, rothadó szerves anyaga a vele érintkező gyökereket elpusztítja. A gödör fenekére szórjunk teljesen érett komposzttrágyával kevert földet. A trágyában és a földben is lehetnek rovarok, amelyek megrághatják a fák gyökérzetét (cserebogár-pajor, lótetű) ezért a trágyás-földkeverékre a gödör aljába tegyünk talajfertőtlenítőt (pl.: Force 1.5g)!
Később biztosítsuk, hogy a kertünkbe legyen, süni család ők elintézik a kártevőket!

Ültetés:
Az ültető gödörre fektessünk átlósan egy lécet, ezzel jelöljük ki a talajszintet. Ez azért fontos, mert az oltás helye 2-3 cm-re a talajfelszín fölött kell, hogy legyen. A gödörből kivett földet pont fordítva töltjük vissza, ami felül volt, az megy a gödör aljára, mert abban több a tápanyag. Lehet dréncsövet is lefektetni, a gödörbe, amelyen keresztül nyáron, egy esetleges aszálykor tudjuk a fákat megfelelően öntözni, amíg pár év alatt rendesen be nem gyökeresednek. Ezzel az eljárással a begyökeresedés első két évében illetve hosszú nyári csapadékmentes időszakokban is tudjuk locsolni a fát.

Fontos, hogy ültetés után soha ne maradjon el az alapos beöntözés, beiszapolás!
Az oltvány védelme:

Őszi ültetéskor érdemes az oltványok gyökere fölött a földet felkupacolni. Ha szeles helyre ültettük a kisfákat, akkor érdemes karóval megtámasztani, kötözőnek a legkiválóbb a kiszuperált nylon harisnya (kiváló szakítószilárdságú és rugalmas). Ha tartanunk kell a vadak (nyúl, őz) látogatásától akkor a fatörzse köré flexibilis hálót tegyünk.
Metszés szükségessége:

A koronakialakító metszést optimálisan március tájékán /rügyfakadás előtt/ érdemes elvégezni. Metszéskor kb. 3-5 rügyre érdemes visszavágni a főágakat, így a korona arányos nagyságú lesz a gyökérzettel, ezzel elősegítjük a fa további fejlődését.
Ez általános szabály, a különböző fajták más és más metszést kívánnak!

Tő és sortávolság:
A legtöbb gyümölcsfának porzó társra van szüksége. Amikor gyümölcsfát választunk, alaposan mérjük fel kertünk nagyságát, és a fa igényeit. Vegyük figyelembe a fa növekedését pl.: a Bereczki birs, középerős növekedésű, felfelé törő félgömb alakú koronát nevel. A fákat minimum 4m x 4m-es állásba tegyük, de ez fajtafüggő. Figyeljünk a szomszédokra, a kerítéstől illetve az épülettől való távolságra. A későbbi viták elkerülése miatt célszerű a szomszéddal megbeszélni az ültetést!
Beporzás:
A képen látható gyümölcsfa Bereczki bőtermő birs. Kiváló termőképességű és korán termőre fordul. Korán fakad és virágzik, porzófajtái: Champion, Konstantinápolyi, Angresi. Tehát ezekből a fajtákból vagy nálunk, vagy a szomszéd kertben legyen egy példány!
Sok sikert és örömöt kívánok az új gyümölcsösödben!

2010. július 12., hétfő

Meggy


A meggynek nagyon sok vitathatatlan előnye van: rendkívüli bel tartalmi értékei miatt érdemes minden kertbe ültetni meggyfát. Kis kertbe kis növésű alanyon is termeszthető, ezért törpefát vagy éppen sövényt is lehet belőle nevelni. Gyümölcsei viszonylag sokáig (két-három hétig is) a fán maradhatnak károsodás nélkül. Frissen fogyasztva nem puffaszt, és nagyon sokoldalúan tartósítható. A magyarok évente mintegy 5 kg meggyet fogyasztanak fejenként, ezzel a világ élvonalába tartozunk.

Története:

A meggyet a görögök már több ezer éve ismerik, de az ókori rómaiak és perzsák is kedvelték. Ősidők óta elterjedt. Származási helye Észak-Indiától a Balkánig terjed, és mindenütt előfordul. Már a honfoglaló magyarok is fogyasztották. A meggy számos helységnévben is fellelhető: Meggyasszó, Meggytó, Somogymeggyes, ill. néhány családnév is őrzi: Meggyesi, Medgyes. Hazánkban a 17. században terjedtek el a spanyolmeggyek, valamint a cigánymeggyek. Ez utóbbiakat most is sok helyen ültetik elsősorban azért, mert az idegen megtermékenyítésre szoruló Pándy meggy virágait ez porozza meg. A kiváló hazai meggyfajtát a múlt század derekán egy Pándy nevű huszárkapitány debreceni kertjében magról állította elő.

Termesztése

A meggyfa a termőhely iránt kevésbé igényes gyümölcstermő növényeink közé tartozik. A téli hideg nem tesz kárt benne, de ha közvetlenül a kihajtás előtt éri a rügyeket nagyobb hideg, akkor elfagynak, ezért óvakodjunk attól, hogy fagyzugba ültessük. A talaj iránt se nagyon érzékeny, a szélsőségesen szikes talajokon kívül mindenütt megél, és bőségesen terem. Vízigénye közepes, de az öntözést meghálálja. A meggyfáknak egyenként 36 m2 területre van szükségük, ami négyzetes telepítési rendszer esetén 6 m-es sor- és, tőtávolságnak felel meg. nekünk 3 fánk van. Szép sorban 2 hetes eltéréssel érik a gyümölcs, de szinte egyszerre virágoznak. Olyanok mintha fehércsipke fátyol borítaná őket. A törpefák 16-20 m2-rel is megelégednek. Egy fa, nagysága szerint 15-70 kg gyümölcsöt is terem. A meggynek a legértékesebb fajtái ön meddők, és ezért van az, hogy az egyébként tetszetős és egészségesnek látszó meggyfák alig teremnek. Az ön meddő fák csak akkor érlelnek sok gyümölcsöt, ha a közelükben, virágzik egy olyan meggy vagy cseresznyefa, amely a megtermékenyítéshez szükséges virágport adhatja. A legkorábbi, már június elején érő meggyfa a Meteor korai, öntermékenyülő fajta, a gyümölcse leginkább friss fogyasztásra alkalmas. Ezt követi például az Érdi bőtermő, amelynek gyümölcsei már mélyhűtésre is kiválóak. Június végén érik az öntermékenyülő Újfehértói fürtös és a Pándy is ezek sokféleképpen hasznosíthatók.

Betegségei:

A meggytermesztés legnagyobb problémája a monília nevű gombás betegség. A fertőzés következtében a virágok, a hajtások vagy egész ágrészek elhervadnak, a levelek elbarnulnak, leszáradnak. Különösen nagy a fertőzés veszélye, ha virágzás idején hűvös, párás, ködös az időjárás, mint például idén. Védekezésül gondos télvégi lemosó permetezésre van szükség sárgaméreggel, mészkénlével vagy a réztartalmú szerek valamelyikével. A permetezést virágzáskor is meg kell ismételni, de ekkor már rezet nem tartalmazó gombaölő szerrel. A meggyfáknak rendszeres ápolásra van szükségük, és ezt a kistermelők gyakran elmulasztják. Rendszeres metszéssel és - szükség esetén - fiatalítással lehet segíteni a növényen, hogy sokat teremjen.

Élettani hatása:

Mély bordó színe hihetetlen értékéről árulkodik, ez a gyümölcs a leghatékonyabb antioxidánsunk. Savanyú íze elijeszti a vírusokat, valamint vértisztító hatása is van. 100 gr meggy energiatartalma 213 kJ/51 Kcal. A gyümölcs 85%-a víz. C-vitamin-tartalma 12 mg/100 gramm. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Segíti a vitaminok felszívódását. Nagyon sok A-vitamint és szerves savat tartalmaz, és vasban is gazdag, vérszegénység ellen is kiváló. A meggy gyógyhatása több területre is kiterjed. Jótékonyan hat a vérre és ezzel több nagy szerv, így a máj s a vesék munkáját serkenti, a meggy kitűnő vízhajtó. A B vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, ez lehetővé teszi az emésztés munkájának kiegyensúlyozását. A meggy az egyik legértékesebb emésztés serkentő gyümölcsünk. A legmakacsabb székrekedést is megszünteti, mert hat a gyomorsavra, tisztítja a beleket, valamint az idegek működését is befolyásolja. Hat a légzőszervek gyógyítására, különösen meghűléses betegségek esetében. Alacsony vérnyomás: Ha nincs meg az elegendő ásvány a szervezetben, annak egyik tünete lehet az alacsony vérnyomás. Az alacsony vérnyomás nem jelenti azt, hogy nincs a vérünkben semmi zsír lerakódás. Lehet még alacsony a vérnyomásunk, de ugyanakkor emelkedő koleszterin szintünk. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. A meggyben van elegendő vas és egyéb ásvány, hogy a szív működése és a vérnyomás elérje a normális határt. A meggy lé a legkitűnőbb ital, amit valaha is fogyaszthatunk. A legjobb, ha magában fogyasztjuk, ha betegséget akarunk gyógyítani vele. Naponta három-négy pohárral elegendő.

Felhasználása:

A meggy nem utóérő gyümölcs, tehát akkor kell a szüretét megkezdeni, amikor a gyümölcsök teljesen beértek. A fénytől védett, szellős, hűvös helyet kedveli, akár egy hétig is tárolhatjuk a hűtőben. A gyümölcs friss fogyasztásra, befőzésre, mélyhűtésre, gyümölcslé és bor készítésére egyaránt alkalmas. Például: készülhet belőle meggyleves, kompót, gyümölcsturmix, fagyi, gyümölcssaláta, meggyhab, meggyszósz marhahús mellé, tölthetünk vele húsokat (pulykamell), vagy süthetjük együtt húsokkal például kacsamellel. A legtöbb meggyet süteményekben, édességekben fogyasztjuk, például meggyes pite, meggyes rétes, nagyon jól harmonizál a mákkal, és a kókusszal. Tartósítva lehet belőle aszalt meggy, kandírozott meggy, csokis-rumos meggy, konyakos meggy, savanyúmeggy, vörösboros meggy, meggydzsem, de remek a meggy chutney (ejtsd: csáttni), vagy gyermekkorom kedvence a meggyszörp, felnőtt korom kedvence a meggybor. Virágzás idején akár díszfának is beválik. A fája jó minőségű nagyon szép bútorfa, levele és gyümölcskocsánya pedig gyógyszeralapanyag.

Praktikák:

A meggyfolt szódabikarbónás tejjel tisztítható. A meggymagot ne dobjuk ki, inkább gyűjtsük össze, és töltsük párnába. Jól szellőzik, és alátámasztja a nyakat. A friss magokat 2-3 napig kell áztatni és közben naponta 2x cserélni a vizet rajta, így a gyümölcshús maradványok lejönnek a magról, ezután a napon szárítjuk meg. 10 kg gyümölcsnél kb.: 1 kg mag lesz. Egy kispárnába (30x40cm-es) kb.: 3 kg mag kell. Len zsákba töltve melegítőzsákként is használhatjuk, miután a sütőben jól felmelegítettük. A zsákocskát hűthetjük, is és enyhíthetjük vele a sebek vagy csípések okozta fájdalmat.

2010. július 7., szerda

Csicseriborsó vagy bagolyborsó (Cicer arietinum L.)

Származási helye Irán, Törökország. A csicseriborsót a régi görögök már Homérosz idejében ismerték, és kriosznak nevezték (magja kos fejre hasonlít). Leletek szerint már az ősmagyarok is termesztették, és fogyasztották. Magyar írásokban először 1350-ben említik cicer borsó néven. A régebbi szakácskönyvekben gyakran bagolyborsóként is szerepel. A XVIII. században nálunk még gyakori volt, aztán fokozatosan feledésbe merült. Gyerekkoromban a nagymamám kertjében még volt. Kedves kis gyermekverset is tanított róla: Csicseriborsó, bab, lencse, Fekete szemű menyecske stb. nem emlékszem a többi versszakára. A növény a pillangósvirágúak családjába tartozik, Szárazságtűrő és melegigényes, hüvelyes növény, a magját fogyasztjuk. Íze hasonló a hántott száraz borsóhoz. Egyéves, lágyszárú, általában 35-50 cm magas növény nálam 80 cm magasra megnőtt. Furcsa felfújt hüvelye, 2-3 cm hosszú, benne 1-3 mag fejlődik. A csicseriborsó dísznövényként is tarható, nagyon mutatós színfolt, díszágyásokba. Erkélyeken és egyéb napsütötte, száraz, igénytelen helyeken is megél. A szárazkötészetben is használható. A képet ma hajnalban 6 órakkor csináltam, tele van terméssel és virággal!

Termesztése:

A csicseri borsó fő termőtája a Cegléd-Debrecen vonaltól délre esik. A kiskertben sokfelé termeszthető, napfényigényes, szárazságtűrő, jól viseli az extrém hőmérsékleti viszonyokat. Talajban nem különösebben válogatós kedveli a meszes talajokat, de a gyengén szikes talajokban is megterem. Tápanyagigénye a borsóéhoz hasonló. Vetésidő március vége- április eleje, 30 cm sortávolságra vessük, méterenként kb. 30 magot, 4-5 cm mélyen. Tenyészideje 90-120 nap. Hosszan virágzó, így egyenetlenül érik. Júniusban zölden, zsengén szedhető, júliusban szárazon. Károsítók, ápolás: Kártevői nem ismertek, a zsizsik nem támadja meg. Jellemző betegségei a Fusariumos hervadás, a szár-, levél- és hüvely foltosság, de ezek jelentős kárt nem okoznak. Csapadékos időjárás esetén réz tartalmú szerrel védekezhetünk az aszkohítás betegségek ellen.

A csicseriborsó élettani hatása:

Rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Kedvezően befolyásolja a vércukorszintet, mert a csicseriborsó csökkenti az étkezés utáni hirtelen fellépő vércukorszint emelkedést, mindkét típusú cukorbetegség esetében. Ez a borsófajta jelentős rosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. A téli napfényhiány okozta depresszió megelőzésére is ajánlott, mert hüvelyesre jellemző triptofán tartalma szerotoninná alakul a szervezetben. A szerotonin idegingerület-átvivő anyag. A szerotonin felelős a normális alvásért és jelenléte szükséges a depresszió elleni küzdelemhez. Összetétele: fehérjében, szénhidrátban gazdag, értékes növény. Magja 21,3% fehérjét, 55,9% szénhidrátot, 4,5% nyerszsírt, 5,8% nyersrostot valamint 3,7% hamut tartalmaz. Kalcium-, magnézium, vas-, cink-, mangán-, réz-, króm-, folsav-, E-vitamin, B-vitaminok. Szeléntartalma is említésre méltó.

Felhasználása:

A folytonos növekedésű csicseriborsó zöldborsóként tovább fogyasztható, elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Majd száraz borsóként fogyaszthatjuk. Kellemes, dióra emlékeztető aromájú. Fűszerezhetjük a fokhagymától a szerecsendión át a gyömbérig, bármivel. Néhány órára vagy akár egész éjszakára áztassuk vízbe, majd öblítés után kezdjük el főzni! Indiában és a vegetáriánus táplálkozásban az egyik legfontosabb fehérjeforrás, curry-ket (vagy kári-kat), főzelékeket csinálnak belőle. Az olaszok a mi bablevesünkhöz hasonló sűrű levesként fogyasztják. A Közel-Keleten fűszeres raguként, tagine-ként ill. Észak-Afrikában humuszként, azaz citromos, fokhagymás püréként, kerül az asztalra. A törökök megsütik, és chips helyett rágcsálják. A gazdag húsleves, a cocido madrileno az egyik legjellegzetesebb spanyol étel. Éppen itt az ideje, hogy Magyarországon is legyen valami jó kis jellegzetes csicseriborsó specialitás. Ha valaki tud ilyet ossza meg velünk!

2010. április 15., csütörtök

Sárgarépa (Daucus Carota ssp.sativus)

Más néven murokrépa vagy karotta. Az ernyősök családjába tartozó kedvelt zöldségfajta. Vad fajtája elterjedt gyomnövény nálunk. Már a görögök és a rómaiak is termesztették étkezési céllal. A XVI. században még csak a sárga és lilás színűt termesztették, a folyamatos nemesítés hatására lett narancssárga színű. Vicces, hogy tavaly az un. fekete vagy lila színű répát ültettem (köretnek érdekes volt, de a húsleves földönkívüli színű lett tőle), idén citromsárgát vetettem. Ezzel már találkoztam vegyes köretben, de én még nem termesztettem kíváncsi vagyok rá. Érdekes ez a világ, ez nem az első olyan növény, aminél visszamennek a nemesítés előtti alapokhoz.

Termesztése

Sárgarépa is könnyedén termeszthető és gondozható, és a saját nevelésű szabadföldi sárgarépa íze utánozhatatlan. Nem csak gyönyörű narancssárga színével csábít minket, de édes íze is kellemes. Sárgarépát érdemes kiskertben is termelni. Az apró magot áprilisban vessük végleges helyére 30 cm-es sortávolságra. Egyenletesebb vetést kapunk, ha ültetés előtt a magokat homokkal összekeverjük. Ha szép sárgarépát szeretnénk nevelni, a töveket egyeljük ki 3-5 cm-es távolságra. Nyáron nincs más dolgunk, mint gyomlálni és rendszeresen locsolni a növényt. Nyár végén már szedhetjük a finom vitamindús sárgarépát. Akinek van kedve a bio kertészkedéshez az vetheti a répát hagymamaggal összekeverve. Ennek két jó hatása is van, az egyik a répalégy utálja a hagymát tehát egy kórokozót kiiktattunk, a másik hatás a gyomirtó és földállag javító hatás, a répa a mélyben műveli a földet a hagyma sekélyen, így a gyomok nem tudnak uralkodni egyik szinten sem és a föld is laza marad. A másik biodoktora a répának a kamilla. Ebben az esetben a kamilla és a répamagot kell összekeverni és elvetni vegyesen. Mind a két verziót kipróbáltam, működik!!! Ha sűrűn vetettük itt is kell ritkítani!

Élettani hatása

A sárgarépa a zöldségek között az egyik leggazdagabb karotinban és A vitaminban. Az A vitamin az éles látásért, vagyis szemünkért, a selymes bőrért és a szép hajért is felelős. De ezen a két igen fontos vitaminon kívül még található a sárgarépában B1, B2, B6, E, és H vitamin is. A terhesség, szoptatás, vagy erős fizikai munka során különösen fontos, az A vitamin, így folyamatosan pótolni kell szervezetünk számára. A béta-karotinnak antioxidáns hatása a legjelentősebb. Képes felvenni a harcot, a sejteket romboló szabadgyökökkel, így késleltetni az öregedés folyamatát, ja és ha sokat eszünk belőle fütyülni is tudunk majd tőle!

Felhasználása

A legtöbb vitamin a gyökér külső részén található, ezért csak vékonyan lehetőleg zöldség hámozóval tisztítsuk meg, de az új répát elég ha (csak erre a célra használt) körömkefével át keféljük. A sárgarépa hosszú ideig tárolható, vitamin tartalma nem csökken, így akár nagyobb mennyiséget is beszerezhetünk belőle. Lehetőleg nyersen főzés nélkül fogyasszuk el, gyermekünk kezébe is érdemes vásárlás után egy répát adni és nem kiflit vagy nyalókát, hiszen a rágás folyamán erősíti a fogakat is. Ha példát szeretnénk gyermekeinknek mutatni, elsőnek mi magunk rágcsáljunk el egy sárgarépát, ezután csemeténk is kíváncsi lesz az ízére, és természetesen a gyerekek imádják, csak kell a jó példa! Diétázók és fogyókúrázók is felvehetik az étlapra, mert a nyers sárgarépa mindössze 2 óráig tartózkodik a gyomorban, míg a főtt akár 3-3,5 órát is. A sárgarépa lé nagyon hatásos immunrendszer erősítő, és béltisztító, préseljünk ki 2-3 dl sárgarépa lét, tegyünk bele pár csepp olajat és ezt igyuk meg minden héten legalább egyszer! De a sárgarépa főzelék is ízletes étel, itt bármilyen formára fel lehet vágni a zöldséget, megpároljuk és babérlevéllel, kevés mustárral, citromlével, tejföllel ízesíthetjük, vagy egy másik változat szerint tejszínnel és kaporral bolondítjuk meg, de végtelen a lehetőségek száma ezek az én kedvenceim. A sárgarépa reszelve, mézzel, citrommal, és egy csepp olajjal felveszi bármilyen édességgel a versenyt! De ha édességként gondolunk a répára, adjunk hozzá reszelt almát, kevés mézet, keverjük össze durvára vágott pirított dióval vagy mogyoróval, és az „elvetemültek” adhatnak mellé tejszínhabot, de könyörgöm ne műanyag habot, csak tiszta tejszínt cukor nélkül. Az A vitamin zsírban oldódik, tehát vagy hidegen sajtolt növényi olaj pl.: tökmagolaj, vagy olajos mag pl.: dió, mogyoró, vagy tej, vagy igazi tejszín, aminek van zsírtartalma, KELL hozzá. A nyers reszelt sárgarépa saláta elkészítésére is kiváló, itt szinte bármilyen salátát vagy más zöldséget adhatunk mellé, de ne felejtkezzünk meg az olajról! Ha a répát nyersen rágcsáljuk, készítsünk valamilyen mártogatóst mellé! Aki csak a nyers répát rágcsálja, vagy üresen megpárolja a répát max. rostot visz be a szervezetébe, de az A vitamin elő vitaminja a béta karotin nem tudja a hatását kifejteni, a rajtunk levő háj sajnos nem elég!!!

A sárgarépalé egy kitűnő frissítő étel, ital de ezen kívül szépítőszerként is használhatjuk egész évben, reszeljünk le egy szép nagy sárgarépát, keverjük össze mézzel és tejszínnel, és kis vatta pamacsok segítségével vigyük fel arcunkra és nyakunkra. Aki már tavasszal elkezdi rendszeres fogyasztani a sárgarépát, a nyaralás alkalmával egyenletesen és sokkal szebben fog lebarnulni, ami szintén a karotinnak köszönhető.

2010. április 13., kedd

Uborka (Cucumis sativus L.) és kobakos társai

Rendesen, ahogy meg van írva, az év századik napján április 10-én elültettem az első uborka magokat. Az időjárás szerint nincs tavasz, ezért a többi kobakossal együtt várok még a szabadföldi ültetéssel. A sárga- és görögdinnyét már régebben elültettem és 5 cm-es palánták várják, hogy mikor kerülhetnek ki, a szabadba. Ebbe a családba tartozik még a főző- és a sütőtök, már kikelt a laskatök, de még csendben van a kanadai sütőtök (tavaly a szabadba vetettem, de erősebb volt a gaz körülötte, úgyhogy vereséget szenvedett, idén palántát ültetek!). Kikelt a laskatök, a kolbásztök, és 3 féle dísztök is. A patisszont a komposztra ültetem az bevált és a cukkinit rögtön a szabadba. Tavaly olyan gyönyörű és annyi cukkinink volt (sárga és csíkos is), hogy még a szomszédokat is elláttuk, erről majd írok még!

Az uborka

Savanyúságként és nyersen nagyon nagy mennyiségben fogyasztjuk. Alig van olyan saláta, amibe ne tennék uborkát. Télen is megveszem, jó lenne, egy üvegház biztos lenne benne uborka!. Vitamintartalma közepes, de étrendileg sok hasznos anyagot tartalmaz. A termés alakja, mérete alapján három fő típusba sorolható: fürtös vagy csemegeuborka ez, ha 4-10 cm akkor a legalkalmasabb savanyúság készítésére. A 10-12 cm-nél hosszabbra nőtt termések használhatók kovászolásra. A félhosszú 16-20 cm hosszúra növő típus nyers fogyasztásra alkalmas ebből csináljuk a klasszikus uborkasalátát és a tzazikit amit én mentával és kaporral friss magos kenyérrel nagyon szeretek! Jellemző erre a fajtára, hogy magháza a húsos termésfalhoz képest kisebb, mint a konzervuborkánál. A 25-40 cm-re megnövő kígyóuborka szintén nyers fogyasztásra, salátának való. Magháza kicsi, héja vékony. Tavaly mind nagyon jó termést hozott a kígyóuborka nem mind lett egyenes, de olyan finom zsenge volt, hogy gyümölcs és víz helyett magában ettem. A boltban nem lehet ilyen ízű uborkát enni!!!

Az uborka termesztése

Csirázási hőigénye:12 - 20 °C. A termesztés során a 25 °C-ot szereti a legjobban. Tápanyag- és vízigényes. Gyökérzete nem hatol mélyre, ezért rendszeres öntözést igényel. A fény iránt közepesen igényes, ezért télen is hajtatható. A kiskertekben szabadföldbe legkorábban április 20-a körül vessük a saláta és konzervuborka fajtákat. A téli eltevésre szánt csemegeuborkát inkább május 10-20. között vessük így a hidegtől már nem kell félnünk. Ettől az időtől folyamatosan vethető az uborka legkésőbb július 15-ig, egyméteres sortávolságra, méterenként 10-12 maggal. De nekem jobban bevált a fészkes vetés 20-30 cm-enként, 3-4 maggal. Vetési mélység 2-4 cm. A szabadföldi uborka nevelhető támrendszeren is. Tavaly oszlopok közé kifeszített hálóra futtattam eleinte irányítani kell, de utána ügyes volt és égig érő uborka fal nőtt! Előnyei:

  • a növények több fényt kapnak,
  • levegős körülmények között egészségesebben fejlődnek,
  • a növényvédelmi munkák, termésszedés könnyebben elvégezhető,
  • nincs taposási kár.
Növéskor figyeljünk a hónaljhajtások visszacsípésére, ezzel segítjük a növény sűrű hajtásrendszerének kialakulását. Ha beindul a termés, minden nap kell szedni az uborkát ezzel serkentjük az újabb és újabb termésre, hiszen a növény magot akar termelni.

Palántanevelés:

A hajtatás során palántázással gyorsíthatjuk a terméshozást, de szabadföldre is ültethetünk előnevelt 3-4 hetes palántákat. Munkaigényesebb, de bizonyos előnyökkel jár. A drága hibridmagból kevesebb kell. Pontosan beállítható a tőtávolság. A kezdeti fejlődés gyorsabb. Idén vettem először F1-es hibrid magokat ezeket palántáztam a többit szabadföldbe vetem.

Az uborka betegségei:

Peronoszpóra, lisztharmat, baktériumos szögletes levélfoltosság, mézgás varasodás. Az uborka kártevői a levéltetvek, takácsatkák.

Biokertészei:

Sarkantyúka, borágó, kapor, bazsalikom, fokhagyma, ezekről a növényekről írtam a levendulakert blogomban.

2010. április 4., vasárnap

Hagyma fajták Tojásfestés hagyma héjjal

Gondolkodtam, hogy a hagyma zöldség vagy gyógynövény? Mind a kettő! A legtöbb étel receptjében szerepel valamilyen hagymafajta. Most igazából nem is a főzésről, a növény szaporításáról vagy népi gyógyászati jelentőségéről szeretnék írni. De azért két mondat róla: Mi is a hagyma? az alsó részén megvastagodott, sűrűn egymásra boruló levelekből álló módosult szár, ez a növény tápanyagraktára.

Fajtái

Természetesen nagyon sok fajtája van, itt most csak azokat sorolom fel, amit idén ültettem a kertbe.

  • Vöröshagyma: újhagymaként is termeszthetjük a vöröshagymát, ebből a fajtából a makóit, a sonkahagymát, és az anyukámtól kapott kotlós hagymát ültettem, ma már csak a francia nevét látom mindenhol, salotta hagyma, (pedig a kotlós hagyma kifejezőbb, el kell ültetni egy hagymát és körülötte sok-sok hagyma nő, szerintem fantasztikus természetű növény). Kedves gasztro bloggerek jó lenne ha, a salottát kotlós hagymának, a rucolát borsmustárfűnek, az oregánót szurokfűnek, a vegetát lestyánnak stb. hívnánk!!!
  • Lila hagyma: „Tétényi rubin” csípős, bőtermő, ez lesz a téli hagyma, „Szentesi lila” ez édes, ez lesz a lila újhagymánk, és egy hosszúkásfajta kb.:15 cm hosszú, (ezt tavaly magról szaporítottam dughagymának) enyhe édeskés, ebből lesz a hagyma lekvár, és savanyítok is belőle.
  • Póréhagyma: egy korai nyárra és egy téli fajta, amit még a fagyok beálltával is a földben lehet hagyni.
  • Gyöngyhagyma, ezt magról vetettem, ezt használom majd főzéshez is, de nagy része megy az üvegbe.
  • Fokhagyma: ebből ültettem gerezdeket, és egy olyan fajtát aminek nem tudom a nevét, olyan a formája mint egy golyó, nem lesz gerezdes csak kis golyók, finomak enyhébb ízűek mint a klasszikus fajta, kiváló savanyításra.
  • Metélőhagyma: ebből van a klasszikus metélőhagyma és metélőfokhagyma is. Utóbbinak olyan a levele mint a fűnek lapított és nem hengeres.
  • Medvehagyma: NA EZ SAJNOS NEKEM NINCS, de nagyon szeretnék, honnan lehet beszerezni? Segítsetek!

Hagyma élettani hatásai

Nagyon magas hatóanyagtartalma van pl.: cink, szelén, foszfor, kalcium, kálium, jód, vas, nikotinsav, flavonoidok, C, B2, B1 vitamin. Illatát (szagát) és intenzív ízét a kénvegyületek adják. A népi gyógyászatban nagyon elterjedt külsőleg, belsőleg egyaránt. A hagyma nyákoldó, baktériumölő, immunerősítő, féreghajtó. Használják megelőzésre: koleszterinszint egészséges szinten tartása, érelmeszesedés megelőzésére, vérrögképződés kialakulásának megelőzésére, emésztőnedvek termelődését fokozza. Gyógyításra: magas vérnyomás kezelése, légúti megbetegedések enyhítésére, emésztőrendszeri bántalmak kezelésére, rovarcsípéskor gyulladás csökkentésére, asztma esetén is használ a teája. Töményen pl lecsó fogyasztása esetén a belekben fokozódik a gáztermelés. Az anyatejbe bekerül az erős illóolaj és az íz, a babák nem nagyon szeretik, ők még az édes ízeket részesítik előnyben.
Tojásfestés hagyma héjjal

Most jutottam el oda, amiért ma a hagymáról írok! A vörös és a lilahagyma héja kiváló tojásfestő. 4-6 hagyma héját leszedem, beleteszem vízbe mellé a tojásokat és megfőzöm. A hagymás lében hagyom kihűlni és ilyen, de ennél még szebb piros tojások lesznek holnapra a locsolóknak. De igazából én ezeket a tojásokat a húsvéti kalácsba teszem, és oda ugye mégsem tehetek festékes tojást?! A kalács receptje a most indult receptek képekkel blogomon.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

2010. április 2., péntek

Tavaszi munkák a Díszkertben Leyland ciprus - Cupressocyparis leylandii



Eredetileg a díszkertről illetve a virágos kertről, kialakításáról, magvetésről akartam írni, a hervadó virágokról, amit nőnapra kaptunk. De Páty és Zsámbék között van egy faiskola ott vettük a karácsonyfánkat (gyökeres) bementünk… Nem akartunk semmit venni csak „plázázni” egy kicsit. Természetesen onnan nem lehet üres kézzel eljönni!!!

Leylandi ciprus – (Cupressocyparis leylandii)

A Leyland ciprus kétfajta növény kereszteződéséből (Cupressus macrocarpa és Chamaecyparis nootkatensis) jött létre. 1800-as években került Angliába. Széles kúp alakú nagyon gyorsan növő (mind széltében mind hosszában) örökzöld növény. A Leylandi ciprus jól tűri a hideget. Kiválóan alkalmas sövénynek és könnyen elágazik ellenálló fa. Sövénynek vettük egyelőre 5 darabot, mert csak ennyinek volt előkészítve a hely. Azt mondták, hogy ezek a növények 2 évesek és ilyen idős korukban rendkívül gyorsan nőnek akár 50 cm-t is egy évben és ezek már teljesen télállóak.


Tulajdonságai

Teljes napon érzi magát legjobban, de tolerálja a félárnyékos fekvést is, mi a déli kerítéshez ültettük a kedves szomszéd miatt. Nincs vele baj olyannyira, hogy nem is ismerjük, mert üres a telek csak a gaz nő. Na, ezt nem akarjuk látni és remélem, a sövény gátat szab a szél által hozzánk áthordott giz-gaz magoknak. A leyland ciprus bármilyen talajban jól fejlődik, bírja a szárazságot, de a nedvesebb talajokat meghálálja a még gyorsabban nő. „Nyírás nélkül 20 éves korában magassága 15 méter, szélessége 4,5 méter, - szabályos kúp alakú koronát nevel, legnagyobb magassága maximum 30 méter” csak? Nem is tudom, mit kezdjek egy csak 30 méterre növő óriással? Levelei mélyzöld színűek. Jól tűri a rendszeres visszametszést, ezért még alacsonyabb sövényként is nevelhető. Sövényként ültetve tőtávolsága 70-120 cm én 1 méterre ültettem. Nyírását kora tavasszal márciusban kell elvégezni, de én idén még nem „bántom”. Állítólag a növényeken semmiféle kártevő vagy kórokozó károsítását nem észlelték eddig. Több mint egy éve gyűjtöm az információkat kertészektől, szaporítóktól, és tulajdonosoktól, mindenki csupa szépet és jót mondott róla.

Szaporítás

Hajtásdugványozás az egyetlen eddig alkalmazott szaporítás módja (hibrid származása miatt nem terem magot). Állítólag a nyári dugványok a hajtásbeérés kezdetén megszedve (július-augusztusban) a legjobbnak. A dugvány talpát ott kell megvágni, ahol a szár színe már zöldből sárgába váltott, de még nem barnult meg. Általában nyáron dugványozzák, de 16 °C felett is meggyökeresedik 2-3 hónap alatt. Érdemes a dugványt egészen fiatal anyanövényekről szedni, egy kis gyökereztető hormonnal serkentve 5-6 hét alatt meggyökeresednek. Ha idős anyanövényről normál dugványt szedtünk és azok a várt időre nem akarnak gyökeresedni, ne dobjuk ki őket. Az élő dugványok egy további évig a dugványágyban hagyva rendszerint meggyökeresednek. Ahogy elültettem az alsó egy két ágat letörtem és ledugtam hátha lesz belőle valami. Nagyon szívesen venném, ha a szaporítással kapcsolatban ötletet, praktikát, tanácsot tudnátok adni!

2010. március 31., szerda

Tavaszi munkák a Gyümölcsösben

A gyümölcsösben megtisztítottam a fák törzsét és ágait lekapartam, a sérült és beteg részeket. Csak az egyik szilvafán láttam gyanús „dolgot” a többi fa gyönyörű, de a vihar és a körtefán a sok termés kicsit megszabdalta az ágakat. Megritkítottam a gyümölcsfák koronáit, a befele növő ágakat, nálunk fiatal fák vannak így ifjító metszést még nem kellett végezni. A lemosó permetezésre idén csak 3-4 nap volt alkalmas, ahogy elolvadt a hó, nem fújt a szél, nem esett az eső, gyorsan megpermetezte a férjem. Ma már a kajszi fán van kinyílt virág!

Általános:

Minden fa tárgyat, a kerítéseket, pergolákat, a kúszónövények támasztékait, kis faházat emelt ágyások deszka széleit egyszóval mindent, ami fa és már nem él permetezzük vagy kenjük át bordói lével. Mi lepermeteztük, de az ágyások deszkáit ecsettel is átkentem biztos, ami biztos. Kihajtás befuttatás használatbavétel után már sokkal nehezebb ezt elvégezni.

A fákról leszedett kaparékot, lemetszett ágakat, ősszel el nem égetett szemetet levele, papírdobozokat, kiszuperált karókat stb. gyűjtsük össze, és lehetőség szerint égessük el. A szomszédok nem örülnek majd, de ez elengedhetetlen feladat.

A málna

Tavaly nem volt málnánk, a piacról 2x4 ládával vettünk. Mondható hogy a család egyik kedvence. Van egy recept a chilis málnadzsemről a biokamra blogomon. Ősszel telepítettük 18 m hosszan a kerítés mellett (remélem, idén nem kell venni!) Mivel új a telepítés még nem kellett az előző évi sarjait ritkítani, elhalt ágait kivágni. De a védő katonákat elültettem. Idén egy hasznos és egy szép védőt választottam. A málna egyik védője a fokhagyma, ő a hasznos, részletesen a levendula kert blogomban írok róla, a másik védő a nefelejcs, ami a szép, nagyon szép, szerintem az egyik legaranyosabb virág, a liliomkert blogomban írok róla részletesen.

Termesztése

Kedveli a világos félárnyékot, szélvédett helyet, az állandó talajtakarást és a gyengén savas kémhatású, nedves, laza talajt. Sövényként a kerítés mellé is ültethető, de nevelhetjük rács mellett is. Két stabil kerítésoszlop közé húzzunk ki két szál drótot, melyet a hosszú hajtásaikkal befuthatnak. Így a kötözést is megspóroljuk, ha sok rajta a termés elfekszenek, kell neki a támaszték.

Ültetési időszak az ősz, szeptember október és a kora tavasz, de ekkor a termés (kivéve a konténeres növényt) nem lesz olyan bő. A tőtávolság 40-60 cm legyen és a sorok egymástól 1,20-1,60 cm - távolságra legyenek egymástól. Én az egy sort javaslom, mert szúr nem jó mélyen belenyúlni kivéve, ha mindkét oldalról elérjük. A megsérült gyökereket kicsit vágjuk vissza, és sekélyen ültessük a növényeket az előzőleg komposzttal feljavított ültető gödrökbe. Tavasszal a fiatal hajtásokat 4-5 szemre metsszük vissza. A gyengén savas állapotot tűlevélkomposzttal tudjuk létrehozni, vagy erdei földdel, hiszen onnan származik az neki a legjobb! De használhatunk szalma, gyaluforgács, hullott lomb fekete nadálytőlevelet és kéregmulcsot is. Mindig kell a málna alá mulcs! Kifejezetten jó hatású a málna alá vetett zöldtrágya, mely maradhat mulcs gyanánt. Most a mustármagot próbálom, ki zöldtrágyának, állítólag kedvezően hat a málnára. Fogok még a málnáról írni!!! De a tavaszi munkákat a dísznövények gondozásával folytatom. Várom véleményedet, tapasztalatodat, kérdésedet.

2010. március 30., kedd

Tavaszi munkák a konyhakertben

Régen írtam, de kisütött a nap tavasszal kell a munkák 60%-át elvégezni. A sok kerti munkától, na és a lépcsőktől (3 szintes a kert, nem nagy 970 nm, de domboldalban van) olyan izomlázam van, mint egy 2 órás köredzéstől 1 év kihagyás után! Pihenésképpen magokat ültettem. Olyan sokat, hogy eddig hét zsák 50 literes virágföldet használtam el, keverve egy 250 literes zsák tőzeggel (alig fért be a kocsiba, onnan szedtük ki vödrönként, mert nem bírtuk felvinni a hátsó teraszra) és több vödör saját földdel. Mindenről beszámolok, majd ahogy szépen sorban kikelnek. Most sorba veszem a tennivalókat, amelyek nálam, de általában minden kertben előfordulnak:

Konyhakert

Mivel új a kert, és a gyümölcsfákon kívül csak fűvel volt bevetve, ezért gondosan megterveztem, lerajzoltam, hogy mit hova ültetek. Figyelembe vettem a talaj minőségét, hol milyen a benapozás, mit szeretnék a kertembe, mit mivel szabad összeültetni ki kit szeret vagy véd, stb.

Bio kertészet

A biokertészet alapja, hogy egymást védő növényeket ültetünk egymás mellé illetve a vetésforgó. Ez azért fontos, mert vannak kerti építmények pl.: magasított ágyás, oszlopok, karók, utak, napos órák, évelő növények, tehát nem csak az idei szezont kell figyelembe venni, hanem azt is hogy jövőre mit hova kell vetni. Később ez már rutin lesz (gondolom), de most jó néhány éjszakám ráment a tervezésre. (A magok ültetéséről táblázatott csináltam, hogy jövőre ez alapján már könnyen menjen, mit mikor kell vetni, milyen edényt igényel, mennyi idő múlva csírázik stb. Az az igazság, hogy kevés olyan mag van a boltokban, amiből ne vettem volna, mert mindig elcsábultam…).

Magvetés

A korán kiültetésre kerülő növényeket idén már februárban elkezdtem vetni cserepekbe, szaporító tálakba, sejtes tálcákra. Eddig mindenki kibújt a paradicsom már 10-12 cm. A képen levő koktélparadicsom tartósításának receptje a biokamra blogomon van (amit ezennel megnyitottam). Tavaly hidegágyba vetettem április közepén, de így is időben ki tudtam palántázni mindent. A vetőburgonyát előcsíráztattam. Várom, hogy az időjárás mikor engedi, és azonnal vetem is a gumókat.

Hideg fólia
Fűtés nélküli kis fólia sátorban elvetettem a retket, sárgarépát, salátát, dughagymát, hagymamagot, feketegyökeret, és kiültettem a rukkola „palántákat” kíváncsi vagyok rá, most nagyon harcosan állnak. Részletesen a rukkoláról a levendulakert blogomban olvashatsz. Előkészítettem a zöldborsó, helyét. A lóbab tavaly eltűnt a földben, ezért idén palántát ültettem. Következő alkalommal a gyümölcsöskertről majd a dísznövénykertről számolok be, addig is várom az észrevételedet, tapasztalatodat, tanácsodat, kérdésedet!

2010. március 13., szombat

BROKKOLI

Ma végre elültettem kertem névadóját, a brokkolit. A brokkoli a keresztesvirágúakhoz tartozik a karfiol közeli rokona. Egyéves növény, az a rész, amit fogyasztunk a virága bimbós állapotban, sötétzöld színű. A brokkolit akkor kezdjük szedni, amikor a rózsa már kifejlődött, de a bimbók még zártak, tömörek. Ha nagyon meleg van, a brokkoli gyorsan kinyílik, ami után fogyaszthatatlanná válik. A fő brokkolirózsa levágása után a levelek hónaljából újabb, kisebb rózsák fejlődnek.

Származási helye:

A Földközi-tenger vidékéről származik. Franciaországban, Olaszországban már régen fogyasztják, és Angliában is megbecsült, mindennapos zöldségféle.

Termesztése:

Magról vetjük az optimális hőmérséklet a brokkoli számára a 13 °C. A napfényre nem olyan érzékeny, mint a karfiol. Tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajon kell termeszteni, elsősorban nitrogént igényel különösen a főrózsa eltávolítása után, hogy bőségesen hozzon oldalrózsákat. Ősszel mélyen kell felásni és frissen trágyázni a talajt. A fényigénye nagy, árnyékban felnyurgul, a virágzata apró és laza marad. Csak rendszeres öntözés mellett lehet termeszteni. A korai fajtákat palántáról, a kései fajtákat helyrevetés útján szaporítjuk. A legkorábbi ültetés március vége - április eleje. Ezt követően a kései (hosszú tenyészidejű) fajtákat egészen augusztus elejéig vethetjük. A rövidebb tenyészidejű, kisebb lombú fajtákat valamivel sűrűbbre, 50-60 cm-es sortávolság mellett 40 cm-es tőtávolságra helyezzük el. A rövid tenyészidejű fajták a vetést követő második hónapban, a hosszú tenyészidejűek a harmadik hónapban kezdenek teremni. Különösebb ápolást a gyomlálás, a kapálás és az öntözésen kívül nem igényel. Fontos hogy a vetésforgót alkalmazzuk, ugyanahoz a családhoz tartozó növényt nem lehet ugyanazon a darab földön, évről évre termeszteni. A kártevők (dús lombozatát előszeretettel csipkézik ki a káposztalepke hernyói és megtámadják a levéltetvek is) elszaporodnak és a növények is „kiürítik” a talaj ásványi anyag készletét. A brokkoli családjához tartozik többekközött a kelbimbó, káposzta, karalábé, fehérrépa, karfiol.

Táplálkozás élettani hatásai:

A brokkoli nagyon értékes zöldségféle. Vitaminokban - különösen karotinban és C-vitaminban - gazdag. Sok értékes ásványi anyagot és emészthető rostokat is tartalmaz. Az érzékenyebb gyomrúak is fogyaszthatják, mert a többi káposztafélénél könnyebben emészthető. A világ egyik legegészségesebb itala a brokkoli, répa, alma 1:1 arányú préselt leve.

Felhasználása:
A brokkoli az egyik legfinomabb zöldségféle. Nemcsak a rózsája és a mellékrózsái, hanem a szár egy része is fogyasztható, sőt a leveleit is fel lehet használni, ezekből a kelkáposztára emlékeztető ízű főzelék készülhet. Kiválóan fagyasztható, eredeti külsejének és bel tartalmának megőrzésével (3-4 percnyi előfőzés, blansírozás után). Én legjobban a krémlevest szeretem, de nagyon finom nyersen, joghurtba mártogatva is.

2010. március 3., szerda

PADLIZSÁN

Törökparadicsom, tojáscsucsor, vagy tojásgyümölcs, Erdélyben viszont vinete néven ismerik. A padlizsán a csucsorfélékhez más néven a burgonyafélék családjába tartozó zöldségféle, a paradicsom és a paprika rokona. Jellemzően lilás színű, de lehet fehér, sárga, sőt fekete is, még változatosabb képet mutatnak az ázsiai változatok. Méretét illetően kisebb (baby), de kifejezetten nagy akár 35 cm-es példányokkal is találkozhatunk. Belsejében szivacsos hús és apró magok találhatók. Nálunk egynyári növény, szezonja július végétől a fagy beálltáig tart, de egész évben kapható.

Származási helye:

Ázsia és Afrika trópusi növényéből, a Solanum indicumból alakult ki, a mai fajok Kelet-Indiából származnak. Hozzánk török közvetítéssel került, a törökparadicsom elnevezés innen származik. Nálunk a fogyasztása még nem tekinthető általánosnak, de tőlünk délre, a mediterrán konyha nélkülözhetetlen alapanyaga.

A padlizsán minden zöld része mérgező!

Fajtái:

Én ma a 'Violette Halfange' névre hallgató magját ültettem. Ez egy gömbölyű végű, bunkószerűen vastagodó fajta, sima termése feketés színű 23-25 cm hosszú. Ültettem még a 'Violetta Lunga' fajtát, ez lila színű, termése hosszú, 25-28 cm-es mert ezek már beváltak. De, idén kipróbálom a 'Szentesi Fehér' – et is, ennek a termése tökéletesen tojás alakú, hófehér, egyébként a fehér fajtáról kapta a tojásgyümölcs nevet.

Vetése:

A hosszú tenyészideje miatt csak palántáról biztonságos a szaporítása. Május végi kiültetéssel számolva a magokat március közepén vetjük. 13-24 nap múlva (fajta kérdése) várhatjuk a kelést. Ekkor már magas (min 20-22 °C körüli) hőmérsékletet kíván, nekem a kályha párkányán van, ez igazan jó meleg hely. Lehet vetni sűrűn szaporító ládába, majd tápkockába tűzdelve a kis növényeket, ezt csináltam tavaly, de ez macerás idén tűzdelés nélkül, közvetlenül tápkockákba vetettem.  Fontos a folyamatos vízellátás, hogy a fejlődése meg ne törjön. Erős gyökérzete miatt nagyméretű tápkockát vagy cserepet használjunk (2decis tejfölös nagyság az ideális). A palántanevelés végén nagyon fontos a 10-14 napig tartó edzés, azaz a külső levegőhöz való hozzászoktatás. Ekkor fokozatosan, egyre hosszabb ideig hagyjuk nyitva nappal a helyiség ablakait, ajtóit, sőt az utolsó napokban védett helyen éjszakára is hagyjuk kint.

Táplálkozás élettani hatásai:

A héja is nagyon gazdag vitaminokban, ezért ne hámozzuk meg feldolgozáskor. Nyersen fogyasztva kalóriaszegény, ugyanakkor nagyon tápláló, ezért a fogyókúrázók étrendjének fontos eleme lehet. A népi gyógyászatban használják reuma, isiász és vesebajok kezelésére. A padlizsán remek rostforrás, karbantartja az emésztő-, és a keringési rendszert, kedvezően befolyásolja a vérnyomást, szerepe lehet egyes szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. Az agytevékenységre nyugtató, kiegyensúlyozó hatása van. Sok vitamint (B1, B2, B6, folsav, C, és K, PP) és ásványi anyagot (magnézium, kálium, réz, mangán, foszfor és mész) tartalmaz, a padlizsánban megtalálhatóak egyes antioxidáns anyagok is.

Felhasználása:

Egyre népszerűbb húspótló zöldségféle: nyersen, rántva, grillezve, párolva, töltve, krém formában egyaránt jól használható. Sok konzerválási lehetősége is van, erről majd később írok, ha itt a szezonja. Előfordul, hogy túléretten kesernyéssé válik az íze, de erre is van megoldás. A fűszerek közül a bors, a csombor, a bazsalikom, az oregánó, a hagyma, fokhagyma, és a zöldpetrezselyem illik hozzá leginkább. Szinte minden padlizsánnal készült ételbe teszünk paradicsomot, és paprikát. Recepteket később írok, majd nyáron a saját termésből! Addig is várom kérdéseiteket!

2010. február 22., hétfő

Bazsalikom

Ocimum basilicum

Nevének eredete

A bazsalikomot az európai országokban a görög királyok elnevezéséből a "basileus" szóból származtatják. Innen származik a királyfű megnevezése is. Az Ocimum szintén görög szó az "illatozni" szó latinosított alakjából maradt ránk. Azt mondják a Bazsalikom az olasz ételek fűszernövénye, de használják Ázsiában is és hívjuk német borsnak is. Egy biztos, nekem mindig a napfény jut eszembe erről a növényről.

Fajtái

Egy olasz szakácskönyvben olvasta a férjem, hogy több mint kétszáz fajtája van világszerte. Én most az egyik Thai bazsalikomfajtából, görög bazsalikomból, fahéj illatú bazsalikomból, zöld és lila levelű bazsalikomból ültettem magot.

Vetése

A fűszerkert egyik nélkülözhetetlen fűszernövénye a bazsalikom, könnyen nevelhető és gondozható. Egynyári növény, vagyis évről évre újra kell telepíteni kertünkbe. Ám ha ősszel begyűjtjük a magokat a növényről, minden évben lesz friss bazsalikom a konyhába. A magokat márciusban kell elvetni vagy kisebb cserépbe, vagy szaporító ládába is szórhatjuk őket. Ezután egy vékony réteg földdel takarjuk be őket, permetezzük be a földet és tegyük az edényt egy fagymentes, de világos 10-15 fokos helyre. Ez lehet a konyhaablak, vagy egy világos, de fűtött folyosó is. A kis palánták már pár héten belül kifejlődnek, májusban a szabadba is ki lehet ültetni, várjuk meg a fagyokat, mert nem szereti a hideget. A bazsalikomot a fűszerkertben, az erkélyen, de egy nagyobb cserépben vagy dézsában is nevelhetjük. Társíthatjuk, más fűszernövényekkel szereti a petrezselymet, a rozmaringot. Különleges hatású, ha a lila és zöld levelű bazsalikomot egy cserépbe ültetjük. Kerek lapos agyagedénybe téve valódi mediterrán hangulatot ad kertünknek.

Gondozás

A kiültetésnél a kert napos meleg részébe tegyük a növényt. Nyáron a nagy melegben rendszeresen öntözzük, mert a legkisebb kiszáradás is végezetes lehet számára. A növényről a fiatal friss hajtásokat érdemes folyamatosan szedni és a hajtásokat rendszeresen visszavágni, mert így még erősebb növekedésre serkentjük a tövet és bokrosodik is. Tavaly fedeztem fel, hogy ezek a hajtások (6-10 cm) vízbe téve, 7-10 nap múlva begyökeresedhetnek. Én ezt nem tudtam véletlenül jöttem rá az ablakba tettem dísznek és elfelejtkeztem róla. De a lényeg az, hogy így is lehet szaporítani (a görögbazsalikomot különösen). Betegség és kártevők elleni vegyi védelemre nincs szükség, igazi bionövény.

Élettani hatásai

A bazsalikom teája bélrenyheség, puffadás ellen, étvágygerjesztőként, köhögés csillapítására alkalmas. Az illóolajon kívül a zöld növényi részekben jelentős mennyiségű a C-vitamin. A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák.

Felhasználás

A bazsalikomról a leveleket kora reggel szedjük le, ilyenkor a legintenzívebb az illata. A frissen fel nem használt leveleket megszáríthatjuk, de így sokat veszít az aromájából, ezért inkább fagyasszuk a megmosott leszárított leveleket (praktikus a jégkocka tartóba tenni, így jól adagolhatjuk). Pár napig friss marad, ha kis befőttes üvegbe tesszük, és a hűtőben tároljuk. A legtöbb illóolajat a virágzó hajtások tartalmazzák. Mivel érzékeny aromája a  főzésnél hamar elillan, ezért a főzés utolsó pillanatában, röviddel a felszolgálás előtt adjuk hozzá a meleg vagy a hideg ételekhez.

A bazsalikomból is készíthetünk saját fűszerolajat (a füszerolajak megszállottja vagyok, 10-15 félét készítek), tegyünk friss ágakat (ne csak a levelet a legjobbak a virágos hajtások 2x intenzívebb az ízük és az illatuk mint a leveleknek) egy tiszta üvegbe, öntsünk rá Oliva olajat, tegyünk bele fokhagymát így  2-4 hónapig is eltarthatók. A bazsalikom mellé használjunk rozmaringot, majoránnát, vagy petrezselymet. Nagyon fontos, hogy a vizet alaposan szárítsuk le róla!

Pesto (klasszikus)

Hozzávalók:


  • 20-30 db friss bazsalikomlevél,

  • 1 dl Oliva olaj,

  • 3 ek fenyőmag,

  • 10 dkg reszelt parmezán,

  • 3 gerezd fokhagyma.
Bazsalikom leveleket mossuk meg bő vízzel majd alaposan szárítsuk meg. A fokhagymát tisztítsuk meg. Elkészíthetjük klasszikus módon mozsárban vagy elektromos aprítóval. (Ha mozsárban készítjük, előtte nyomjuk szét, vagy reszeljük le a fokhagymát.) A bazsalikomlevelek és a fokhagyma mellé tegyük az edénybe fenyőmagot, majd az Oliva olajjal együtt törjük, pürésítsük össze őket. Végül adjuk hozzá a reszelt parmezánt, én csak felhasználás előtt közvetlenül ízesítem sóval, borssal. Nagyon finom frissen gyúrt tésztához, vagy sült húsok mellé.

2010. február 17., szerda

Amarilisz, amaryllis

amarilisz vagy amaryllisMár csak pár nap van hátra a télből, a kertbe még nem tudunk kimenni, de a lakásba máris behozhatjuk a tavaszt. Színekre vágyunk, valamire, ami már a tavaszt idézi, hogy vidámabbá tegyük lakásunkat, és gyönyörködhessünk egy mesés és nemes virágban. Most érdemes az amarillisz virágra több időt fordítanunk.

Hippeastrum

Aki még nem ismeri, az amarillisz egy hagymás növény, a becsületes neve Hippeastrum, a botanikusok és a hivatásos kertészek ezt a nevet használják. Hosszú kb.: 60-70 cm hosszú keskeny levelei vannak, virága (általában 3-4) tölcsér alakú, a hagymából felnyúló hengeres zöld virágszáron helyezkedik el. Mexikó, Peru és Brazília meleg éghajlatú tájairól származik, a fagyokat a szabadban nem viseli el, szobanövény, annak ellenére, hogy a nyarat a szabadban töltheti.

Virágoztatás

Az elsárgult, leszáradt levelektől tisztítsuk meg a hagymát, a túlságosan hosszúra nőtt gyökereket kurtítsuk meg, és úgy tegyük a földbe (tőzeges B típusú virágföldbe), hogy a hagyma fele a talaj felszíne felett legyen. A földet csak egyszer ültetéskor öntözzük meg és a cserepet tegyük meleg, sötét helyre, ahol a hagyma élettevékenysége megindul. A bimbóképződéshez sötét, 15-17 °C és kb. 6-8 hét szükséges. Ha a virágszár megjelent és 15-20 centiméterre megnyúlt, kezdjük az öntözést, hetenként egyszer tápoldattal is. Ekkor a növényt helyezzük világos, de nem túl meleg helyre. A fény kizárásával gyorsabban nő a virágszár, papírból készített süveget helyezünk a hagyma köré így a virágok 60-80 cm magasságban fognak megjelenni. Ezt a takarást én idén nem csináltam, és az öntözést is hamarabb kezdtem el, ezért rövid a bimbó-szár és tobzódnak a levelek.

Szaporítás

Egyes országokban az amarillisz klubok vannak ahol e szép virágok nemesítésével foglalkoznak. Mi is kipróbálhatjuk, ha a virágok portokját éles körömollóval levágjuk, csipesszel megfogjuk, és egy másik virágának bibéjére juttatjuk, ekkor a megtermékenyítés után toktermés fejlődik ki. Az ebben levő magvak a nyár elejéig beérnek, és lapos edénybe elvetve kikelnek. A magoncok őszig megerősödnek, télen pihennek utána tavasszal már gyors növekedésnek indulnak.

Hippeastrum

A virágok csodálatos színekben pompáznak, találkozhatunk fehér, rózsaszín, piros vagy csíkos mintázatúakkal is. Rengeteg a hibrid változat. Nemcsak cserepes dísznövényként, hanem vázába vágott virágként is használják. A hagymák körülbelül hároméves korukban hozzák az első virágaikat. Vásárláskor csak kemény, nagyméretű és jól fejlett gyökérzetű hagymát válasszunk. Elvirágzás után kiültethetjük a szabadba, vagy akinek erre nincs lehetősége, kiteheti akár egész nyárra, az erkélyre félárnyékos helyre ültessük. Az öntözést és tápoldatozást július közepéig folytassuk, ősz elejéig pedig már csak annyi vizet kapjon, hogy a levelei le ne égjenek, inkább fokozatosan lesárgulhassanak. A fagyokat nem viseli el! A hagymát a következő hajtatásig kb. két-három hónapig hűvös (12 C°-os ) helyen pihentessük.

A növény, mérgező anyagokat tartalmaz!

2010. február 15., hétfő

Zeller

Gumósan, halványan vagy metélve?
Megint egy sokoldalú zöldség: a zellert ehetjük nyersen, főzve, párolva, sütve, fűszerolajként, fűszerecetként, ételízesítőként sóval vagy szárítva, és minden elképzelhető formában.

Zeller termesztése
Ma hegykői zellert, szárzellert, és metélő zellert ültettem. A palánták kiültetésének időpontját elsősorban az időjárási viszonyok határozzák meg. Az utolsó tavaszi fagyok időpontját kell figyelembe venni ez kb.: április második fele. Az ültetést meghatározza a fajta és a termesztési cél is, másként időzítjük a friss fogyasztásra, másként a feldolgozásra vagy a tárolásra szánt növényt. A zellert lehet szabadföldbe is vetni, de a tápkockás palántázás biztonságosabb és időt is nyerünk vele. A növény ültetési mélységének megválasztásakor általános szabály, hogy a növények sziklevélig, illetve a palántaágyban megszokott mélységig kerüljenek a földbe. A fejlődése számára az optimális hőmérséklet 19 °C, de kelése a legjobb 26 °C körüli hőmérsékleten. Kezdetben érzékeny a hidegre, de később kifejlett állapotban, gumós korban a kisebb fagyokat is elviseli (nekem a hó alatt most is van zeller és petrezselyemlevél). Az árnyékot, félárnyékot kevésbé tűri, levelei, termése megnyúlik. Sok vizet, rendszeres öntözést igényel. Tápanyagok tekintetében is eltér a sárgarépától és a petrezselyemtől, frissen szerves trágyázott, komposzttal kiegészített talajba ültessük. Jelentős a káliumigénye, ami tárolhatóságát, fagytűrő képességét és betegségekkel szembeni ellenállóságát javítja.

Zeller élettani hatásai
A zeller (a petrezselyemmel együtt) azok közé a népi gyógy- és fűszernövények közé tartozik, amelyek erős vízhajtó hatásúak. Gyógyítja a hólyaggyulladást és a húgyúti fertőzéseket. A zeller serkentőleg hat a veseműködésre ezért a népi gyógyászat szerint még arra is képes, hogy a vesehomokot elhajtsa. Enyhíti az ízületi gyulladást, jótékonyan hat az asztmára és a hörghurutra. Alkalmazzák reuma elleni szerként, vérnyomáscsökkentőként, sőt idegnyugtatóként és a gyomorégés enyhítésére is. A zellerben sok a szerves nátrium, de megtalálható benne a kalcium, a foszfor, a vas, a magnézium, a kálium és néhány nyomelem. Emésztési panaszok, étvágytalanság esetén is alkalmazzák. A növény hatóanyagai miatt erősíti az immunrendszert. Természetesen a zeller gyógyhatása akkor érvényesül legjobban, ha nyersen fogyasztják.

Érdekesség
Az ókori görögök nagy tisztelői voltak a zellernek. A versenyek győzteseit zellerlevél csokorral ajándékozták meg. A középkorban olasz földművesek kezdték termeszteni a vadon növő hegyi zeller fajtát. A ma ismert zeller az európai konyhákban csak a XIX. században vált igazán ismerté, köszönhetjük a németországi kertészek nemesítésének.

Gumós zeller
Nálunk a gumós zeller a legközismertebb levelét is használjuk, de inkább gyökérgumóját dolgozzuk fel. Hámozni csak azokat a gumókat kell, amelyekről hosszú sikálással sem tudtuk a földszemcséket letakarítani, hiszen az illóolajat tartó sejtecskék főleg közvetlenül a héj alatt találhatók. Rendkívüli vitamin- és kiemelkedő vastartalma miatt pürésítve bébiételek alapanyagaként is szívesen használják.

Felhasználás:

  • A zellerecetet nagyanyáink még rendszeresen használták, mi már csak a tárkonyecetet ismerjük. Érdemes kipróbálni csodálatos aromája miatt.

  •  Zöldségpástétomként kenyérre kenve étvágygerjesztőnek kiváló előétel.

  • Fűszerolajként használhatjuk a különböző tojássalátákhoz, a Waldorf salátához, de egy egyszerű paradicsomsalátát is különlegessé tehetünk vele.

Halványító vagy szárzeller
A szárzellernek világosabb színe és enyhébb íze van a gumósnál, ráadásul hosszú szárának zsengébbek a rostjai, könnyebb darabolni és élvezetesebb fogyasztani. Felszeletelve saláták alapanyaga, kiválóan illik különböző sajtokhoz, például egyes kecskesajtokhoz. Az illóolajok a halványító zellernél a levélben koncentrálódnak. Étvágyfokozó, emésztést serkentő és a néphit szerint fiatalító hatása is van. Halvány színét úgy érik el a kertészek, hogy a kiültetett palántákra papírtakarót húznak, így azok fény hiányában nem zöldülnek be, a halványító zeller húsos levelei zölden kesernyés ízűek lennének!

Angol zellerkrém leves
Hozzávalók (kb. 6 adag):
• 4 szál szárzeller (halványító zeller), karikára vágva
• 1 fej vöröshagyma, finomra vágva
• 2 szál póréhagyma, karikára vágva
• 1 kg burgonya, kockára vágva
• 2 dl főzőtejszín
• 60 g vaj
• 2 liter zöldség alaplé

Elkészítés:
Egy edényben a vajat megolvasztjuk, a vöröshagymát megpároljuk rajta. Majd rádobjuk a pórét is és kb.: 10 perc alatt készre pároljuk. Hozzáöntjük a burgonyát és a zellerszárakat, majd a zöldséglevet. Addig főzzük, amíg a burgonya puha nem lesz. Ha megfőtt, akkor leturmixoljuk, közben hozzáöntjük a tejszínt is. Pár órára a hűtőbe rakjuk, hogy lehűljön, és valamilyen kenyérből készült krutonnal, leves gyönggyel (főleg ahol gyerek van) tálaljuk. Jó étvágyat!

Metélőzeller
A metélőzeller levelei erőteljesebbek és zöldebbek, de csak ritkán termesztik, mert a gumós zeller leveleit is használhatjuk. A metélőzeller vitaminokban és ásványi sókban gazdag, illatos levélzetéért termesztik. Frissen a  levesek, mártások, tojásételek, saláták ízesítője és  díszítője lehet. Szárítva őrölve fontos alapanyaga a zöldfüszerkeverékeknek, a különböző paradicsomszósz és ketchup ízesítőinek. Javaslom azoknak, akiknek csak ablak vagy erkély áll rendelkezésre, mutatós és hasznos növény. Sok sikert hozzá!


Related Posts with Thumbnails