Uborka (Cucumis sativus L.) és kobakos társai

Rendesen, ahogy meg van írva, az év századik napján április 10-én elültettem az első uborka magokat. Az időjárás szerint nincs tavasz, ezért a többi kobakossal együtt várok még a szabadföldi ültetéssel. A sárga- és görögdinnyét már régebben elültettem és 5 cm-es palánták várják, hogy mikor kerülhetnek ki, a szabadba. Ebbe a családba tartozik még a főző- és a sütőtök, már kikelt a laskatök, de még csendben van a kanadai sütőtök (tavaly a szabadba vetettem, de erősebb volt a gaz körülötte, úgyhogy vereséget szenvedett, idén palántát ültetek!). Kikelt a laskatök, a kolbásztök, és 3 féle dísztök is. A patisszont a komposztra ültetem az bevált és a cukkinit rögtön a szabadba. Tavaly olyan gyönyörű és annyi cukkinink volt (sárga és csíkos is), hogy még a szomszédokat is elláttuk, erről majd írok még!

Az uborka

Savanyúságként és nyersen nagyon nagy mennyiségben fogyasztjuk. Alig van olyan saláta, amibe ne tennék uborkát. Télen is megveszem, jó lenne, egy üvegház biztos lenne benne uborka!. Vitamintartalma közepes, de étrendileg sok hasznos anyagot tartalmaz. A termés alakja, mérete alapján három fő típusba sorolható: fürtös vagy csemegeuborka ez, ha 4-10 cm akkor a legalkalmasabb savanyúság készítésére. A 10-12 cm-nél hosszabbra nőtt termések használhatók kovászolásra. A félhosszú 16-20 cm hosszúra növő típus nyers fogyasztásra alkalmas ebből csináljuk a klasszikus uborkasalátát és a tzazikit amit én mentával és kaporral friss magos kenyérrel nagyon szeretek! Jellemző erre a fajtára, hogy magháza a húsos termésfalhoz képest kisebb, mint a konzervuborkánál. A 25-40 cm-re megnövő kígyóuborka szintén nyers fogyasztásra, salátának való. Magháza kicsi, héja vékony. Tavaly mind nagyon jó termést hozott a kígyóuborka nem mind lett egyenes, de olyan finom zsenge volt, hogy gyümölcs és víz helyett magában ettem. A boltban nem lehet ilyen ízű uborkát enni!!!

Az uborka termesztése

Csirázási hőigénye:12 - 20 °C. A termesztés során a 25 °C-ot szereti a legjobban. Tápanyag- és vízigényes. Gyökérzete nem hatol mélyre, ezért rendszeres öntözést igényel. A fény iránt közepesen igényes, ezért télen is hajtatható. A kiskertekben szabadföldbe legkorábban április 20-a körül vessük a saláta és konzervuborka fajtákat. A téli eltevésre szánt csemegeuborkát inkább május 10-20. között vessük így a hidegtől már nem kell félnünk. Ettől az időtől folyamatosan vethető az uborka legkésőbb július 15-ig, egyméteres sortávolságra, méterenként 10-12 maggal. De nekem jobban bevált a fészkes vetés 20-30 cm-enként, 3-4 maggal. Vetési mélység 2-4 cm. A szabadföldi uborka nevelhető támrendszeren is. Tavaly oszlopok közé kifeszített hálóra futtattam eleinte irányítani kell, de utána ügyes volt és égig érő uborka fal nőtt! Előnyei:

• a növények több fényt kapnak,
• levegős körülmények között egészségesebben fejlődnek,
• a növényvédelmi munkák, termésszedés könnyebben elvégezhető,
• nincs taposási kár.

Növéskor figyeljünk a hónaljhajtások visszacsípésére, ezzel segítjük a növény sűrű hajtásrendszerének kialakulását. Ha beindul a termés, minden nap kell szedni az uborkát ezzel serkentjük az újabb és újabb termésre, hiszen a növény magot akar termelni.

Palántanevelés:

A hajtatás során palántázással gyorsíthatjuk a terméshozást, de szabadföldre is ültethetünk előnevelt 3-4 hetes palántákat. Munkaigényesebb, de bizonyos előnyökkel jár. A drága hibridmagból kevesebb kell. Pontosan beállítható a tőtávolság. A kezdeti fejlődés gyorsabb. Idén vettem először F1-es hibrid magokat ezeket palántáztam a többit szabadföldbe vetem.

Az uborka betegségei:

Peronoszpóra, lisztharmat, baktériumos szögletes levélfoltosság, mézgás varasodás. Az uborka kártevői a levéltetvek, takácsatkák.

Biokertészei:

Sarkantyúka, borágó, kapor, bazsalikom, fokhagyma, ezekről a növényekről írtam a levendulakert blogomban.