2010. április 15., csütörtök

Sárgarépa (Daucus Carota ssp.sativus)

Más néven murokrépa vagy karotta. Az ernyősök családjába tartozó kedvelt zöldségfajta. Vad fajtája elterjedt gyomnövény nálunk. Már a görögök és a rómaiak is termesztették étkezési céllal. A XVI. században még csak a sárga és lilás színűt termesztették, a folyamatos nemesítés hatására lett narancssárga színű. Vicces, hogy tavaly az un. fekete vagy lila színű répát ültettem (köretnek érdekes volt, de a húsleves földönkívüli színű lett tőle), idén citromsárgát vetettem. Ezzel már találkoztam vegyes köretben, de én még nem termesztettem kíváncsi vagyok rá. Érdekes ez a világ, ez nem az első olyan növény, aminél visszamennek a nemesítés előtti alapokhoz.

Termesztése

Sárgarépa is könnyedén termeszthető és gondozható, és a saját nevelésű szabadföldi sárgarépa íze utánozhatatlan. Nem csak gyönyörű narancssárga színével csábít minket, de édes íze is kellemes. Sárgarépát érdemes kiskertben is termelni. Az apró magot áprilisban vessük végleges helyére 30 cm-es sortávolságra. Egyenletesebb vetést kapunk, ha ültetés előtt a magokat homokkal összekeverjük. Ha szép sárgarépát szeretnénk nevelni, a töveket egyeljük ki 3-5 cm-es távolságra. Nyáron nincs más dolgunk, mint gyomlálni és rendszeresen locsolni a növényt. Nyár végén már szedhetjük a finom vitamindús sárgarépát. Akinek van kedve a bio kertészkedéshez az vetheti a répát hagymamaggal összekeverve. Ennek két jó hatása is van, az egyik a répalégy utálja a hagymát tehát egy kórokozót kiiktattunk, a másik hatás a gyomirtó és földállag javító hatás, a répa a mélyben műveli a földet a hagyma sekélyen, így a gyomok nem tudnak uralkodni egyik szinten sem és a föld is laza marad. A másik biodoktora a répának a kamilla. Ebben az esetben a kamilla és a répamagot kell összekeverni és elvetni vegyesen. Mind a két verziót kipróbáltam, működik!!! Ha sűrűn vetettük itt is kell ritkítani!

Élettani hatása

A sárgarépa a zöldségek között az egyik leggazdagabb karotinban és A vitaminban. Az A vitamin az éles látásért, vagyis szemünkért, a selymes bőrért és a szép hajért is felelős. De ezen a két igen fontos vitaminon kívül még található a sárgarépában B1, B2, B6, E, és H vitamin is. A terhesség, szoptatás, vagy erős fizikai munka során különösen fontos, az A vitamin, így folyamatosan pótolni kell szervezetünk számára. A béta-karotinnak antioxidáns hatása a legjelentősebb. Képes felvenni a harcot, a sejteket romboló szabadgyökökkel, így késleltetni az öregedés folyamatát, ja és ha sokat eszünk belőle fütyülni is tudunk majd tőle!

Felhasználása

A legtöbb vitamin a gyökér külső részén található, ezért csak vékonyan lehetőleg zöldség hámozóval tisztítsuk meg, de az új répát elég ha (csak erre a célra használt) körömkefével át keféljük. A sárgarépa hosszú ideig tárolható, vitamin tartalma nem csökken, így akár nagyobb mennyiséget is beszerezhetünk belőle. Lehetőleg nyersen főzés nélkül fogyasszuk el, gyermekünk kezébe is érdemes vásárlás után egy répát adni és nem kiflit vagy nyalókát, hiszen a rágás folyamán erősíti a fogakat is. Ha példát szeretnénk gyermekeinknek mutatni, elsőnek mi magunk rágcsáljunk el egy sárgarépát, ezután csemeténk is kíváncsi lesz az ízére, és természetesen a gyerekek imádják, csak kell a jó példa! Diétázók és fogyókúrázók is felvehetik az étlapra, mert a nyers sárgarépa mindössze 2 óráig tartózkodik a gyomorban, míg a főtt akár 3-3,5 órát is. A sárgarépa lé nagyon hatásos immunrendszer erősítő, és béltisztító, préseljünk ki 2-3 dl sárgarépa lét, tegyünk bele pár csepp olajat és ezt igyuk meg minden héten legalább egyszer! De a sárgarépa főzelék is ízletes étel, itt bármilyen formára fel lehet vágni a zöldséget, megpároljuk és babérlevéllel, kevés mustárral, citromlével, tejföllel ízesíthetjük, vagy egy másik változat szerint tejszínnel és kaporral bolondítjuk meg, de végtelen a lehetőségek száma ezek az én kedvenceim. A sárgarépa reszelve, mézzel, citrommal, és egy csepp olajjal felveszi bármilyen édességgel a versenyt! De ha édességként gondolunk a répára, adjunk hozzá reszelt almát, kevés mézet, keverjük össze durvára vágott pirított dióval vagy mogyoróval, és az „elvetemültek” adhatnak mellé tejszínhabot, de könyörgöm ne műanyag habot, csak tiszta tejszínt cukor nélkül. Az A vitamin zsírban oldódik, tehát vagy hidegen sajtolt növényi olaj pl.: tökmagolaj, vagy olajos mag pl.: dió, mogyoró, vagy tej, vagy igazi tejszín, aminek van zsírtartalma, KELL hozzá. A nyers reszelt sárgarépa saláta elkészítésére is kiváló, itt szinte bármilyen salátát vagy más zöldséget adhatunk mellé, de ne felejtkezzünk meg az olajról! Ha a répát nyersen rágcsáljuk, készítsünk valamilyen mártogatóst mellé! Aki csak a nyers répát rágcsálja, vagy üresen megpárolja a répát max. rostot visz be a szervezetébe, de az A vitamin elő vitaminja a béta karotin nem tudja a hatását kifejteni, a rajtunk levő háj sajnos nem elég!!!

A sárgarépalé egy kitűnő frissítő étel, ital de ezen kívül szépítőszerként is használhatjuk egész évben, reszeljünk le egy szép nagy sárgarépát, keverjük össze mézzel és tejszínnel, és kis vatta pamacsok segítségével vigyük fel arcunkra és nyakunkra. Aki már tavasszal elkezdi rendszeres fogyasztani a sárgarépát, a nyaralás alkalmával egyenletesen és sokkal szebben fog lebarnulni, ami szintén a karotinnak köszönhető.

2010. április 13., kedd

Uborka (Cucumis sativus L.) és kobakos társai

Rendesen, ahogy meg van írva, az év századik napján április 10-én elültettem az első uborka magokat. Az időjárás szerint nincs tavasz, ezért a többi kobakossal együtt várok még a szabadföldi ültetéssel. A sárga- és görögdinnyét már régebben elültettem és 5 cm-es palánták várják, hogy mikor kerülhetnek ki, a szabadba. Ebbe a családba tartozik még a főző- és a sütőtök, már kikelt a laskatök, de még csendben van a kanadai sütőtök (tavaly a szabadba vetettem, de erősebb volt a gaz körülötte, úgyhogy vereséget szenvedett, idén palántát ültetek!). Kikelt a laskatök, a kolbásztök, és 3 féle dísztök is. A patisszont a komposztra ültetem az bevált és a cukkinit rögtön a szabadba. Tavaly olyan gyönyörű és annyi cukkinink volt (sárga és csíkos is), hogy még a szomszédokat is elláttuk, erről majd írok még!

Az uborka

Savanyúságként és nyersen nagyon nagy mennyiségben fogyasztjuk. Alig van olyan saláta, amibe ne tennék uborkát. Télen is megveszem, jó lenne, egy üvegház biztos lenne benne uborka!. Vitamintartalma közepes, de étrendileg sok hasznos anyagot tartalmaz. A termés alakja, mérete alapján három fő típusba sorolható: fürtös vagy csemegeuborka ez, ha 4-10 cm akkor a legalkalmasabb savanyúság készítésére. A 10-12 cm-nél hosszabbra nőtt termések használhatók kovászolásra. A félhosszú 16-20 cm hosszúra növő típus nyers fogyasztásra alkalmas ebből csináljuk a klasszikus uborkasalátát és a tzazikit amit én mentával és kaporral friss magos kenyérrel nagyon szeretek! Jellemző erre a fajtára, hogy magháza a húsos termésfalhoz képest kisebb, mint a konzervuborkánál. A 25-40 cm-re megnövő kígyóuborka szintén nyers fogyasztásra, salátának való. Magháza kicsi, héja vékony. Tavaly mind nagyon jó termést hozott a kígyóuborka nem mind lett egyenes, de olyan finom zsenge volt, hogy gyümölcs és víz helyett magában ettem. A boltban nem lehet ilyen ízű uborkát enni!!!

Az uborka termesztése

Csirázási hőigénye:12 - 20 °C. A termesztés során a 25 °C-ot szereti a legjobban. Tápanyag- és vízigényes. Gyökérzete nem hatol mélyre, ezért rendszeres öntözést igényel. A fény iránt közepesen igényes, ezért télen is hajtatható. A kiskertekben szabadföldbe legkorábban április 20-a körül vessük a saláta és konzervuborka fajtákat. A téli eltevésre szánt csemegeuborkát inkább május 10-20. között vessük így a hidegtől már nem kell félnünk. Ettől az időtől folyamatosan vethető az uborka legkésőbb július 15-ig, egyméteres sortávolságra, méterenként 10-12 maggal. De nekem jobban bevált a fészkes vetés 20-30 cm-enként, 3-4 maggal. Vetési mélység 2-4 cm. A szabadföldi uborka nevelhető támrendszeren is. Tavaly oszlopok közé kifeszített hálóra futtattam eleinte irányítani kell, de utána ügyes volt és égig érő uborka fal nőtt! Előnyei:

  • a növények több fényt kapnak,
  • levegős körülmények között egészségesebben fejlődnek,
  • a növényvédelmi munkák, termésszedés könnyebben elvégezhető,
  • nincs taposási kár.
Növéskor figyeljünk a hónaljhajtások visszacsípésére, ezzel segítjük a növény sűrű hajtásrendszerének kialakulását. Ha beindul a termés, minden nap kell szedni az uborkát ezzel serkentjük az újabb és újabb termésre, hiszen a növény magot akar termelni.

Palántanevelés:

A hajtatás során palántázással gyorsíthatjuk a terméshozást, de szabadföldre is ültethetünk előnevelt 3-4 hetes palántákat. Munkaigényesebb, de bizonyos előnyökkel jár. A drága hibridmagból kevesebb kell. Pontosan beállítható a tőtávolság. A kezdeti fejlődés gyorsabb. Idén vettem először F1-es hibrid magokat ezeket palántáztam a többit szabadföldbe vetem.

Az uborka betegségei:

Peronoszpóra, lisztharmat, baktériumos szögletes levélfoltosság, mézgás varasodás. Az uborka kártevői a levéltetvek, takácsatkák.

Biokertészei:

Sarkantyúka, borágó, kapor, bazsalikom, fokhagyma, ezekről a növényekről írtam a levendulakert blogomban.

2010. április 4., vasárnap

Hagyma fajták Tojásfestés hagyma héjjal

Gondolkodtam, hogy a hagyma zöldség vagy gyógynövény? Mind a kettő! A legtöbb étel receptjében szerepel valamilyen hagymafajta. Most igazából nem is a főzésről, a növény szaporításáról vagy népi gyógyászati jelentőségéről szeretnék írni. De azért két mondat róla: Mi is a hagyma? az alsó részén megvastagodott, sűrűn egymásra boruló levelekből álló módosult szár, ez a növény tápanyagraktára.

Fajtái

Természetesen nagyon sok fajtája van, itt most csak azokat sorolom fel, amit idén ültettem a kertbe.

  • Vöröshagyma: újhagymaként is termeszthetjük a vöröshagymát, ebből a fajtából a makóit, a sonkahagymát, és az anyukámtól kapott kotlós hagymát ültettem, ma már csak a francia nevét látom mindenhol, salotta hagyma, (pedig a kotlós hagyma kifejezőbb, el kell ültetni egy hagymát és körülötte sok-sok hagyma nő, szerintem fantasztikus természetű növény). Kedves gasztro bloggerek jó lenne ha, a salottát kotlós hagymának, a rucolát borsmustárfűnek, az oregánót szurokfűnek, a vegetát lestyánnak stb. hívnánk!!!
  • Lila hagyma: „Tétényi rubin” csípős, bőtermő, ez lesz a téli hagyma, „Szentesi lila” ez édes, ez lesz a lila újhagymánk, és egy hosszúkásfajta kb.:15 cm hosszú, (ezt tavaly magról szaporítottam dughagymának) enyhe édeskés, ebből lesz a hagyma lekvár, és savanyítok is belőle.
  • Póréhagyma: egy korai nyárra és egy téli fajta, amit még a fagyok beálltával is a földben lehet hagyni.
  • Gyöngyhagyma, ezt magról vetettem, ezt használom majd főzéshez is, de nagy része megy az üvegbe.
  • Fokhagyma: ebből ültettem gerezdeket, és egy olyan fajtát aminek nem tudom a nevét, olyan a formája mint egy golyó, nem lesz gerezdes csak kis golyók, finomak enyhébb ízűek mint a klasszikus fajta, kiváló savanyításra.
  • Metélőhagyma: ebből van a klasszikus metélőhagyma és metélőfokhagyma is. Utóbbinak olyan a levele mint a fűnek lapított és nem hengeres.
  • Medvehagyma: NA EZ SAJNOS NEKEM NINCS, de nagyon szeretnék, honnan lehet beszerezni? Segítsetek!

Hagyma élettani hatásai

Nagyon magas hatóanyagtartalma van pl.: cink, szelén, foszfor, kalcium, kálium, jód, vas, nikotinsav, flavonoidok, C, B2, B1 vitamin. Illatát (szagát) és intenzív ízét a kénvegyületek adják. A népi gyógyászatban nagyon elterjedt külsőleg, belsőleg egyaránt. A hagyma nyákoldó, baktériumölő, immunerősítő, féreghajtó. Használják megelőzésre: koleszterinszint egészséges szinten tartása, érelmeszesedés megelőzésére, vérrögképződés kialakulásának megelőzésére, emésztőnedvek termelődését fokozza. Gyógyításra: magas vérnyomás kezelése, légúti megbetegedések enyhítésére, emésztőrendszeri bántalmak kezelésére, rovarcsípéskor gyulladás csökkentésére, asztma esetén is használ a teája. Töményen pl lecsó fogyasztása esetén a belekben fokozódik a gáztermelés. Az anyatejbe bekerül az erős illóolaj és az íz, a babák nem nagyon szeretik, ők még az édes ízeket részesítik előnyben.
Tojásfestés hagyma héjjal

Most jutottam el oda, amiért ma a hagymáról írok! A vörös és a lilahagyma héja kiváló tojásfestő. 4-6 hagyma héját leszedem, beleteszem vízbe mellé a tojásokat és megfőzöm. A hagymás lében hagyom kihűlni és ilyen, de ennél még szebb piros tojások lesznek holnapra a locsolóknak. De igazából én ezeket a tojásokat a húsvéti kalácsba teszem, és oda ugye mégsem tehetek festékes tojást?! A kalács receptje a most indult receptek képekkel blogomon.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

2010. április 2., péntek

Tavaszi munkák a Díszkertben Leyland ciprus - Cupressocyparis leylandii



Eredetileg a díszkertről illetve a virágos kertről, kialakításáról, magvetésről akartam írni, a hervadó virágokról, amit nőnapra kaptunk. De Páty és Zsámbék között van egy faiskola ott vettük a karácsonyfánkat (gyökeres) bementünk… Nem akartunk semmit venni csak „plázázni” egy kicsit. Természetesen onnan nem lehet üres kézzel eljönni!!!

Leylandi ciprus – (Cupressocyparis leylandii)

A Leyland ciprus kétfajta növény kereszteződéséből (Cupressus macrocarpa és Chamaecyparis nootkatensis) jött létre. 1800-as években került Angliába. Széles kúp alakú nagyon gyorsan növő (mind széltében mind hosszában) örökzöld növény. A Leylandi ciprus jól tűri a hideget. Kiválóan alkalmas sövénynek és könnyen elágazik ellenálló fa. Sövénynek vettük egyelőre 5 darabot, mert csak ennyinek volt előkészítve a hely. Azt mondták, hogy ezek a növények 2 évesek és ilyen idős korukban rendkívül gyorsan nőnek akár 50 cm-t is egy évben és ezek már teljesen télállóak.


Tulajdonságai

Teljes napon érzi magát legjobban, de tolerálja a félárnyékos fekvést is, mi a déli kerítéshez ültettük a kedves szomszéd miatt. Nincs vele baj olyannyira, hogy nem is ismerjük, mert üres a telek csak a gaz nő. Na, ezt nem akarjuk látni és remélem, a sövény gátat szab a szél által hozzánk áthordott giz-gaz magoknak. A leyland ciprus bármilyen talajban jól fejlődik, bírja a szárazságot, de a nedvesebb talajokat meghálálja a még gyorsabban nő. „Nyírás nélkül 20 éves korában magassága 15 méter, szélessége 4,5 méter, - szabályos kúp alakú koronát nevel, legnagyobb magassága maximum 30 méter” csak? Nem is tudom, mit kezdjek egy csak 30 méterre növő óriással? Levelei mélyzöld színűek. Jól tűri a rendszeres visszametszést, ezért még alacsonyabb sövényként is nevelhető. Sövényként ültetve tőtávolsága 70-120 cm én 1 méterre ültettem. Nyírását kora tavasszal márciusban kell elvégezni, de én idén még nem „bántom”. Állítólag a növényeken semmiféle kártevő vagy kórokozó károsítását nem észlelték eddig. Több mint egy éve gyűjtöm az információkat kertészektől, szaporítóktól, és tulajdonosoktól, mindenki csupa szépet és jót mondott róla.

Szaporítás

Hajtásdugványozás az egyetlen eddig alkalmazott szaporítás módja (hibrid származása miatt nem terem magot). Állítólag a nyári dugványok a hajtásbeérés kezdetén megszedve (július-augusztusban) a legjobbnak. A dugvány talpát ott kell megvágni, ahol a szár színe már zöldből sárgába váltott, de még nem barnult meg. Általában nyáron dugványozzák, de 16 °C felett is meggyökeresedik 2-3 hónap alatt. Érdemes a dugványt egészen fiatal anyanövényekről szedni, egy kis gyökereztető hormonnal serkentve 5-6 hét alatt meggyökeresednek. Ha idős anyanövényről normál dugványt szedtünk és azok a várt időre nem akarnak gyökeresedni, ne dobjuk ki őket. Az élő dugványok egy további évig a dugványágyban hagyva rendszerint meggyökeresednek. Ahogy elültettem az alsó egy két ágat letörtem és ledugtam hátha lesz belőle valami. Nagyon szívesen venném, ha a szaporítással kapcsolatban ötletet, praktikát, tanácsot tudnátok adni!
Related Posts with Thumbnails