2010. július 12., hétfő

Meggy


A meggynek nagyon sok vitathatatlan előnye van: rendkívüli bel tartalmi értékei miatt érdemes minden kertbe ültetni meggyfát. Kis kertbe kis növésű alanyon is termeszthető, ezért törpefát vagy éppen sövényt is lehet belőle nevelni. Gyümölcsei viszonylag sokáig (két-három hétig is) a fán maradhatnak károsodás nélkül. Frissen fogyasztva nem puffaszt, és nagyon sokoldalúan tartósítható. A magyarok évente mintegy 5 kg meggyet fogyasztanak fejenként, ezzel a világ élvonalába tartozunk.

Története:

A meggyet a görögök már több ezer éve ismerik, de az ókori rómaiak és perzsák is kedvelték. Ősidők óta elterjedt. Származási helye Észak-Indiától a Balkánig terjed, és mindenütt előfordul. Már a honfoglaló magyarok is fogyasztották. A meggy számos helységnévben is fellelhető: Meggyasszó, Meggytó, Somogymeggyes, ill. néhány családnév is őrzi: Meggyesi, Medgyes. Hazánkban a 17. században terjedtek el a spanyolmeggyek, valamint a cigánymeggyek. Ez utóbbiakat most is sok helyen ültetik elsősorban azért, mert az idegen megtermékenyítésre szoruló Pándy meggy virágait ez porozza meg. A kiváló hazai meggyfajtát a múlt század derekán egy Pándy nevű huszárkapitány debreceni kertjében magról állította elő.

Termesztése

A meggyfa a termőhely iránt kevésbé igényes gyümölcstermő növényeink közé tartozik. A téli hideg nem tesz kárt benne, de ha közvetlenül a kihajtás előtt éri a rügyeket nagyobb hideg, akkor elfagynak, ezért óvakodjunk attól, hogy fagyzugba ültessük. A talaj iránt se nagyon érzékeny, a szélsőségesen szikes talajokon kívül mindenütt megél, és bőségesen terem. Vízigénye közepes, de az öntözést meghálálja. A meggyfáknak egyenként 36 m2 területre van szükségük, ami négyzetes telepítési rendszer esetén 6 m-es sor- és, tőtávolságnak felel meg. nekünk 3 fánk van. Szép sorban 2 hetes eltéréssel érik a gyümölcs, de szinte egyszerre virágoznak. Olyanok mintha fehércsipke fátyol borítaná őket. A törpefák 16-20 m2-rel is megelégednek. Egy fa, nagysága szerint 15-70 kg gyümölcsöt is terem. A meggynek a legértékesebb fajtái ön meddők, és ezért van az, hogy az egyébként tetszetős és egészségesnek látszó meggyfák alig teremnek. Az ön meddő fák csak akkor érlelnek sok gyümölcsöt, ha a közelükben, virágzik egy olyan meggy vagy cseresznyefa, amely a megtermékenyítéshez szükséges virágport adhatja. A legkorábbi, már június elején érő meggyfa a Meteor korai, öntermékenyülő fajta, a gyümölcse leginkább friss fogyasztásra alkalmas. Ezt követi például az Érdi bőtermő, amelynek gyümölcsei már mélyhűtésre is kiválóak. Június végén érik az öntermékenyülő Újfehértói fürtös és a Pándy is ezek sokféleképpen hasznosíthatók.

Betegségei:

A meggytermesztés legnagyobb problémája a monília nevű gombás betegség. A fertőzés következtében a virágok, a hajtások vagy egész ágrészek elhervadnak, a levelek elbarnulnak, leszáradnak. Különösen nagy a fertőzés veszélye, ha virágzás idején hűvös, párás, ködös az időjárás, mint például idén. Védekezésül gondos télvégi lemosó permetezésre van szükség sárgaméreggel, mészkénlével vagy a réztartalmú szerek valamelyikével. A permetezést virágzáskor is meg kell ismételni, de ekkor már rezet nem tartalmazó gombaölő szerrel. A meggyfáknak rendszeres ápolásra van szükségük, és ezt a kistermelők gyakran elmulasztják. Rendszeres metszéssel és - szükség esetén - fiatalítással lehet segíteni a növényen, hogy sokat teremjen.

Élettani hatása:

Mély bordó színe hihetetlen értékéről árulkodik, ez a gyümölcs a leghatékonyabb antioxidánsunk. Savanyú íze elijeszti a vírusokat, valamint vértisztító hatása is van. 100 gr meggy energiatartalma 213 kJ/51 Kcal. A gyümölcs 85%-a víz. C-vitamin-tartalma 12 mg/100 gramm. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Segíti a vitaminok felszívódását. Nagyon sok A-vitamint és szerves savat tartalmaz, és vasban is gazdag, vérszegénység ellen is kiváló. A meggy gyógyhatása több területre is kiterjed. Jótékonyan hat a vérre és ezzel több nagy szerv, így a máj s a vesék munkáját serkenti, a meggy kitűnő vízhajtó. A B vitaminok minden fajtája megtalálható a meggyben, ez lehetővé teszi az emésztés munkájának kiegyensúlyozását. A meggy az egyik legértékesebb emésztés serkentő gyümölcsünk. A legmakacsabb székrekedést is megszünteti, mert hat a gyomorsavra, tisztítja a beleket, valamint az idegek működését is befolyásolja. Hat a légzőszervek gyógyítására, különösen meghűléses betegségek esetében. Alacsony vérnyomás: Ha nincs meg az elegendő ásvány a szervezetben, annak egyik tünete lehet az alacsony vérnyomás. Az alacsony vérnyomás nem jelenti azt, hogy nincs a vérünkben semmi zsír lerakódás. Lehet még alacsony a vérnyomásunk, de ugyanakkor emelkedő koleszterin szintünk. A kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. A meggyben van elegendő vas és egyéb ásvány, hogy a szív működése és a vérnyomás elérje a normális határt. A meggy lé a legkitűnőbb ital, amit valaha is fogyaszthatunk. A legjobb, ha magában fogyasztjuk, ha betegséget akarunk gyógyítani vele. Naponta három-négy pohárral elegendő.

Felhasználása:

A meggy nem utóérő gyümölcs, tehát akkor kell a szüretét megkezdeni, amikor a gyümölcsök teljesen beértek. A fénytől védett, szellős, hűvös helyet kedveli, akár egy hétig is tárolhatjuk a hűtőben. A gyümölcs friss fogyasztásra, befőzésre, mélyhűtésre, gyümölcslé és bor készítésére egyaránt alkalmas. Például: készülhet belőle meggyleves, kompót, gyümölcsturmix, fagyi, gyümölcssaláta, meggyhab, meggyszósz marhahús mellé, tölthetünk vele húsokat (pulykamell), vagy süthetjük együtt húsokkal például kacsamellel. A legtöbb meggyet süteményekben, édességekben fogyasztjuk, például meggyes pite, meggyes rétes, nagyon jól harmonizál a mákkal, és a kókusszal. Tartósítva lehet belőle aszalt meggy, kandírozott meggy, csokis-rumos meggy, konyakos meggy, savanyúmeggy, vörösboros meggy, meggydzsem, de remek a meggy chutney (ejtsd: csáttni), vagy gyermekkorom kedvence a meggyszörp, felnőtt korom kedvence a meggybor. Virágzás idején akár díszfának is beválik. A fája jó minőségű nagyon szép bútorfa, levele és gyümölcskocsánya pedig gyógyszeralapanyag.

Praktikák:

A meggyfolt szódabikarbónás tejjel tisztítható. A meggymagot ne dobjuk ki, inkább gyűjtsük össze, és töltsük párnába. Jól szellőzik, és alátámasztja a nyakat. A friss magokat 2-3 napig kell áztatni és közben naponta 2x cserélni a vizet rajta, így a gyümölcshús maradványok lejönnek a magról, ezután a napon szárítjuk meg. 10 kg gyümölcsnél kb.: 1 kg mag lesz. Egy kispárnába (30x40cm-es) kb.: 3 kg mag kell. Len zsákba töltve melegítőzsákként is használhatjuk, miután a sütőben jól felmelegítettük. A zsákocskát hűthetjük, is és enyhíthetjük vele a sebek vagy csípések okozta fájdalmat.

2010. július 7., szerda

Csicseriborsó vagy bagolyborsó (Cicer arietinum L.)

Származási helye Irán, Törökország. A csicseriborsót a régi görögök már Homérosz idejében ismerték, és kriosznak nevezték (magja kos fejre hasonlít). Leletek szerint már az ősmagyarok is termesztették, és fogyasztották. Magyar írásokban először 1350-ben említik cicer borsó néven. A régebbi szakácskönyvekben gyakran bagolyborsóként is szerepel. A XVIII. században nálunk még gyakori volt, aztán fokozatosan feledésbe merült. Gyerekkoromban a nagymamám kertjében még volt. Kedves kis gyermekverset is tanított róla: Csicseriborsó, bab, lencse, Fekete szemű menyecske stb. nem emlékszem a többi versszakára. A növény a pillangósvirágúak családjába tartozik, Szárazságtűrő és melegigényes, hüvelyes növény, a magját fogyasztjuk. Íze hasonló a hántott száraz borsóhoz. Egyéves, lágyszárú, általában 35-50 cm magas növény nálam 80 cm magasra megnőtt. Furcsa felfújt hüvelye, 2-3 cm hosszú, benne 1-3 mag fejlődik. A csicseriborsó dísznövényként is tarható, nagyon mutatós színfolt, díszágyásokba. Erkélyeken és egyéb napsütötte, száraz, igénytelen helyeken is megél. A szárazkötészetben is használható. A képet ma hajnalban 6 órakkor csináltam, tele van terméssel és virággal!

Termesztése:

A csicseri borsó fő termőtája a Cegléd-Debrecen vonaltól délre esik. A kiskertben sokfelé termeszthető, napfényigényes, szárazságtűrő, jól viseli az extrém hőmérsékleti viszonyokat. Talajban nem különösebben válogatós kedveli a meszes talajokat, de a gyengén szikes talajokban is megterem. Tápanyagigénye a borsóéhoz hasonló. Vetésidő március vége- április eleje, 30 cm sortávolságra vessük, méterenként kb. 30 magot, 4-5 cm mélyen. Tenyészideje 90-120 nap. Hosszan virágzó, így egyenetlenül érik. Júniusban zölden, zsengén szedhető, júliusban szárazon. Károsítók, ápolás: Kártevői nem ismertek, a zsizsik nem támadja meg. Jellemző betegségei a Fusariumos hervadás, a szár-, levél- és hüvely foltosság, de ezek jelentős kárt nem okoznak. Csapadékos időjárás esetén réz tartalmú szerrel védekezhetünk az aszkohítás betegségek ellen.

A csicseriborsó élettani hatása:

Rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Kedvezően befolyásolja a vércukorszintet, mert a csicseriborsó csökkenti az étkezés utáni hirtelen fellépő vércukorszint emelkedést, mindkét típusú cukorbetegség esetében. Ez a borsófajta jelentős rosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. A téli napfényhiány okozta depresszió megelőzésére is ajánlott, mert hüvelyesre jellemző triptofán tartalma szerotoninná alakul a szervezetben. A szerotonin idegingerület-átvivő anyag. A szerotonin felelős a normális alvásért és jelenléte szükséges a depresszió elleni küzdelemhez. Összetétele: fehérjében, szénhidrátban gazdag, értékes növény. Magja 21,3% fehérjét, 55,9% szénhidrátot, 4,5% nyerszsírt, 5,8% nyersrostot valamint 3,7% hamut tartalmaz. Kalcium-, magnézium, vas-, cink-, mangán-, réz-, króm-, folsav-, E-vitamin, B-vitaminok. Szeléntartalma is említésre méltó.

Felhasználása:

A folytonos növekedésű csicseriborsó zöldborsóként tovább fogyasztható, elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Majd száraz borsóként fogyaszthatjuk. Kellemes, dióra emlékeztető aromájú. Fűszerezhetjük a fokhagymától a szerecsendión át a gyömbérig, bármivel. Néhány órára vagy akár egész éjszakára áztassuk vízbe, majd öblítés után kezdjük el főzni! Indiában és a vegetáriánus táplálkozásban az egyik legfontosabb fehérjeforrás, curry-ket (vagy kári-kat), főzelékeket csinálnak belőle. Az olaszok a mi bablevesünkhöz hasonló sűrű levesként fogyasztják. A Közel-Keleten fűszeres raguként, tagine-ként ill. Észak-Afrikában humuszként, azaz citromos, fokhagymás püréként, kerül az asztalra. A törökök megsütik, és chips helyett rágcsálják. A gazdag húsleves, a cocido madrileno az egyik legjellegzetesebb spanyol étel. Éppen itt az ideje, hogy Magyarországon is legyen valami jó kis jellegzetes csicseriborsó specialitás. Ha valaki tud ilyet ossza meg velünk!

Related Posts with Thumbnails